Album: Köszönöm jól
Előadó: Einstand
Megjelenés ideje: 2021. 12. 27.
Származás: Magyarország
Első nagylemezével jelentkezett 2021 utolsó napjaiban az erőteljes popzenét csapató Einstand, ami számomra azért is külön örömet jelentett, mert már a trió korábbi munkásságában is reprezentálódott a szabadelvű hozzáállás, amely dalról dalra új karaktereket eredményezett, így nagyon érdekelt, hogy nézne ki ennek egy albumnyi megtestesülése. Elég kifejező például a három, már korábban publikált tétel (Srenk, Mörfi, Szerelmes dal) egymás mellé állítása – ha a hangzásvilág el is kapható, azért ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ezek a nóták együtt a részei valaminek. Felhozható ugyanakkor közös nevezőként a lendületes, fülbemászó muzsikához társított kreatív és gondosan formált szövegezet, ennél jobb kedvcsináló pedig nem is kell, hogy meglessük a nagy egészet (annyira nem nagy egyébként, nyolc dalt vonultat fel az album).
A nyitószerepet elnyert Szerelmes dal tökéletes képviselője az einstandságnak: szintipopos felütésből történő hirtelen átváltás a refrén rockzenéjébe, egyedi témaválasztás (esetünkben a címben jelölt műfaj személyesül meg és meséli el életét) és humoros, keserédes dalszöveg, amely formailag is tökéletesen illeszkedik a helyére. Ebben a nótában minden említett tényező remek kivitelezéssel párosul, pozíciójához méltóan az egyik legütősebb track a lemezen. A Gyerekdal révén újabb műfajmegjelöléssel találjuk szembe magunkat, ami megint csak nem fedi teljesen a valóságot. Témájában a legerősebb pontja a korongnak a balladaszerű, komor Minden fehér: egy toxikus kapcsolatot boncolgat, ahol a szenvedő fél nem képes kiszakadni, hátrahagyni az egészet, csak futnak tovább ugyanazok a körök – talán nem véletlen a fentieknek keretet adó, refrén nélküli, monoton dalszerkezet.
A Mörfi hozza az ilyen névvel kötelező pesszimizmust, mégsem olyan lehangoló, ebben szerepet játszik az is, hogy a refrénben maga a balszerencsés kimenet szólal meg. Két szúrós-cinikus, egyszerűbb szóhasználattal operáló szereplőn (Napraforgó és Botrány) keresztül érkezünk meg a korong utolsó szakaszához. A valós esemény ihlette Srenk nagyon komoly szöveget kapott, szinte nehéz elhinni, hogy olyan triviális háttértörténet húzódik mögötte, mint egy mezei betörés. A feszes, pörgős ritmussal megáldott nóta a legrégebben megjelent tétel az albumról, véleményem szerint még mindig az egyik legjobb Einstand-szám. Zárásként a címadó Köszönöm jól keretében kapunk egy diszkrét kifakadást lágy gitárzenével kísérve.
Ahogy a felütésben említettem, nem okozott nagy meglepetést, hogy nem igazán lehet felfűzni egy szálra ezt a nyolc dalt - utólag számomra ebben egyszerre jelenik meg a korong ereje és gyengéje is. Míg az erősebb trackek, mondjuk a Minden fehér és a Szerelmes dal karaktereinek kontrasztja esetében kifejezetten élvezhető ez a már-már válogatásalbum-feeling, addig a kisebb nyomot hagyó elemek így némiképp a levegőben lógnak, emiatt kicsit hiányolom is a vezérfonalat. Az anyag legfőbb vonzerejének eredeti szövegtémáit mondanám, illetve azt, hogy bizonyos nóták abszolút megérdemelnék a slágerré válást. Összességében egy könnyen befogadható, nem különösebben elborult, ezzel együtt nagyon is ötletes és egyedi gyűjteménnyel léptek be Erős Józsefék a nagylemezek világába.
Pontozás: 7/10
Írta: tommy_dockworker
Einstand elérhetőségek:
