A zugdalírás (még) ismeretlen mestere, aki egy szegedi kollégiumi szobából indulva szomorkás ablakokkal, utcai fényekkel, nihilli semmittevéssel, délutáni alvásokkal, nagyszerű kávéfőzőkből lefőtt, erőteljes italokkal, s többek között egy plüss kenguruval táplálja művészetét. Somos Péter folkszerű, szövegcentrikus szobazeneként, minimalista gitáraláfestéssel ellátott merengésekként aposztrofálja muzsikáját. Dalaiban éppúgy jelen van az élet- és halálfelfogás, mint a közterületek időjárása, vagy éppen a puritán középszerűség-érzet. Fájóan ismerős, egyszerű, hétköznapi gondolatokba ágyazott szorongások feloldásai az első lemezére egybegyűjtött dalok. Ezek a számok – melyek bárkit képesek megszólítani – most nálunk debütálnak.

A Derűlátnivalókról alább maga a szerző osztja meg gondolatait.

A borító Keöves Péter munkája

AZ ALBUMRÓL

„Nincsenek nagyon összerakott dalok a lemezen. Nekem jelenleg az adja a legtöbbet, amikor egy bármilyen session keretében leül egy ember és elkezd játszani, és minden tartalom ebbe az elég szimpla helyzetbe sűrűsödik bele – ezt a hangulatot akartam megjeleníteni. A felvételek korántsem sterilek, vannak neszek, ott van bennük a szoba, és ez külön öröm, mert a szoba, mint olyan, amúgy is az egyik legfontosabb alkotóeleme az anyagnak. Ezek a nóták szellemiségük minden irányú kifejeződésében kimondott zugdalok, még ha annak is örülök, hogy immár bárki bekapcsolódhat a falak közti merengős-borongós, kötetlen rituáléba, aki kedvet érez hozzá.”

A Derűlátnivalókat itt végighallgathatjátok:

(azért érdemes még érdekes infókért lejjebb tekerni hallgatás közben…)

A DALOKRÓL

Január

„Akadt nagyjából egy hónapom gyakorlatilag teendőktől, határidőktől mentesen, és sikerült bármi érdemleges tett nélkül eltölteni, de ez nem villanyozott fel igazán. Haragudtam magamra, hogy ennyire nem bírom kihasználni a lehetőségeket, és ez egyre hosszabb távra vetült ki a fejemben.”

Délután

„Ez igazából a lemez eredője, itt indult el bennem az a gondolatmenet, vagy fogalmaztam meg magamban azt a valamit, amire aztán ez az egész történet felépült. A menekülés gyanánt abszolvált alvást kivételesen nem saját élmény ihlette, de amikor egy ilyen délutánról elejtett mondat jött velem szembe, annyira megtetszett, hogy teljesen, eredeti formájában implementáltam. Ezzel indul a nóta.”

Cseresznyefák

„Egyszerre éreztem tök jó dolognak azt, hogy mennyit mászkálok össze-vissza, úticél nélkül Szeged legindokolatlanabb részein és bosszantott őrületesen, hogy huzamosabb ideje nem sikerül más érdemlegeset tenni. Nem nagyon akartak találkozni a kreatív energiák és a ritka pillanatok, amikor épp tettre késznek éreztem magam valamire.”

Pulóver

„Az egyetlen közéleti tartalommal is bíró dal a lemezen. Elsőre annyira bődületesen semmi köze nincs a versszakokhoz a refrén magánéleti, két ténylegesen megtörtént helyzetet lefestő vonalának, hogy ötletem sincs, ez hogy jött annak idején. Maga a kapocs a snittek között az önámítás jelenségében testesül meg, ennek látjuk egészen különböző megjelenéseit. Jól fel is húzom magam, csak hogy eljussak oda, hogy rá kell ébrednem, néhol én is valami hasonlót művelek.”

Óraátállítás

„Egy egyre rosszabbra forduló nap végén meglepően kellemes levegő ért az utcára lépve, miután nem számoltam az átállított órával. Gyorsan átértékelve a helyzetet, más pozitívat nem sikerült kiemelni az aktuális körülményekből, és ez így csak ráerősített a változatlanságra, miközben pánikszerűen próbáltam előre haladni, bár nem nagyon tudtam megmondani, mit is jelentene ez, mi is jelentené ezt. A legszomorúbb dalom. Szerintem.”

Monoton

„A lemez legrégebbi dala, egy olyan időszakból, amikor semmilyen kötődést nem sikerült érezni a mindennapokban jelen lévő elemek irányába.”

Másképp

„Ennél a dalnál volt talán a legkevesebb koncepció. A vezérfonal nagyjából azt beszéli el, hogy mennyit jelent úgy érezni, hogy sikerült hátrahagyni egyes, cseppet sem szép emlékként megmaradt időszakokat. Lassú átalakulásról van szó, néha egy-egy olyan pontot átélve, amit nagyon jól esik emblematikus sikernek tekinteni.”

Derűlátnivalók

„Az egyetlen tétel, amely nem Szegeden született, és nagyrészt éppen emiatt született. Gyakorlatilag minden korábban mesélt állapot inverze, minimális kapaszkodót érezve maga körül, erős kétellyel a megszokás lehetősége felé. Önnyugtatásnak tűnhet bár, de képtelen komolyan venni saját magát, ekképpen sokkal inkább segélykiáltásba hajlik.”

A sajátos dalok először idén tavasszal, a Budafoki Pincejárat tehetségkutatóján kerültek a szobafalakon kívülre, majd az Öröm a zene miskolci fordulóján hangzottak el. Péter legutóbbi teljes koncertjét a nyarat búcsúztatva adta a budapesti S8 Underground Clubban, első önálló estjén pedig debütáló albumát, a Derűlátnivalókat mutatja be Szegeden, a Cafe Radnótiban.

A LEMEZBEMUTATÓ ESEMÉNYÉÉRT IDE KATTINTSATOK!

Somos Péter elérhetőségei:

YouTube – Instagram – Facebook