Már 5 éve annak, hogy a Kiskunságból elindult a Kies zenekar. Azóta számos banda társaságában járták már át az országot, 2020 elején szerepeltek A Dal műsorban, nemrégiben pedig már a harmadik nagylemezüket is megkaptuk tőlük. Ennél fogva beszélgetésünk során leginkább a Nincs az a sor, amibe szívesen beállnék volt terítéken, de emellett elmesélték például azt is, hogy milyen érzés volt számukra a karantén-időszak után újra koncertezni. Interjúnkhoz kellemes olvasást kívánunk!
5 éve indult a Kies zenekar. Vissza tudtok emlékezni, hogy akkoriban hogyan képzeltétek el az 5 éves bandát?
Kiss Milán: Szerintem ugyanazokkal az érzésekkel vágtunk neki a zenekarnak, mint amivel most indulunk el egy koncertre, vagy kezdünk bele egy dal megírásába. Nyilván voltak elképzeléseink hova jutunk a zenekarral 5 év múlva, de nagyrészét meg is valósítuttuk ezeket a terveket.
Az eltelt idő alatt többször, több csapat társaságában is végigjártátok már az országot. Mely zenekarokat ajánlanátok másoknak is turnépartnernek és miért?
Kaldenekker Ferenc: Mindegyiket. Minden zenekarral nagyon jó összhang alakult ki, és így vagy úgy, azóta is tartjuk a kapcsolatot. Nagyon sokat tanultunk a turnék alatt az összes zenekartól, és nagyon érdekes, hogy minden zenekar más és más belülről, és jó ezt a sok nézőpontot megismerni.
A nagylemezeitek terén 2016-ban jött ki a Kaland az Élet, egy évvel később pedig a 2017 című albumotok. Bár folyamatosan születtek az új számok, végül a teljes harmadik anyagra 3 évet kellett várni. Mi az oka ennek?
Szűcs Ádám: Ennek a legfőbb oka, hogy rengeteg koncert volt az elmúlt időben. Az első és a második lemez között 2 évet terveztünk, de úgy alakult, hogy megkaptuk a Hangfoglaló lemezfelvételre szóló pályázatát így határidőre meg kellett lenni. A Nincs az a sor, amibe szívesen beállnékra viszont sikerült rápihenni és egy elég ütős, számunkra kedves és a komfortzónából kilépő anyagot összehozni.
Hogy kell elképzelni titeket dalírás közben? Mindig egységes a munkamegosztásotok?
K.M.: Nincsen bevett gyakorlat. Minden dal máshogy készül. Ádám és én írjuk általában a dalok gerincét, de utána már együtt pofozgatjuk a teremben. A szövegírás az én feladatom, de szeretem ha a többiek elmondják róla a véleményüket, hogy mindenki a magáénak érezhesse azokat.
Hogyan és milyen metódussal zajlott ezúttal a stúdiózás?
K.F.: A felvételeket Botlik Matyival (the Grenma) rögzítettük a Grenma Studio-ban. A véglegesítést keverés/master-t pedig Kiss József (Nova Prospect) készítette az AREA 51-ben.
A Nincs az a sor, amibe szívesen beállnék mely dala született meg a legkönnyebben és melyik a legnehezebben?
K.M.: A Nincs elérhetetlen szövegével nagyon sokat dolgoztam, míg a dal szinte azonnal megszületett Feri révén, aki az alapötletet hozta. Voltak olyan témák amiket Ádi lehozott és csak annyit mondtam, hogy zseni! Nekem is volt pár jól átgondolt elképzelésem (mosolyog). Egy idő után már nehéz külön dalokra bontani egy lemezt, egyszerűen csak összefolynak és egy egészt alkotnak bennem.
Ha már többször említettük az album címét; az elnevezés egyértelműen több síkon értelmezhető. Sokszor próbáltak meg titeket akár bandaként, akár magánszemélyként beskatulyázni? Miben látjátok ti a „sorba állás” veszélyét?
K.M.: Szerintem nincsen azzal baj, ha valaki beáll egy sorban, mert kb. erről szól az élet. Inkább az a probléma, ha akaratuk ellenére kell abban a sorban állni, vagy csak azért áll be valaki, mert a többiek is beállnak! Szerencsére ránk nem jellemző a skatulyázás, max hasonlítgatni szoktak más zenekarokhoz, de az inkább megtisztelő, mint bosszantó.
Az album egy igazán jól felépített hangulati íven megy végig. Gondolom direkt hozzátok le az életről kicsit a hallgatóságotokat, hogy aztán az album második fele erre gyógyírt nyújtson.
SZ.Á.: Igen. Természetesen a dalok nem a korong sorrendjében születtek, viszont a felvételek közben már láttuk, hogy egy nagyon menő ívet tudunk adni majd nekik a lemezen.
Számos olyan témát lehet megsejteni az új dalokban, mely foglalkoztatja a mai fiatalokat, gondolok itt mondjuk magánéleti, társadalmi problémákra. Mondanivaló szempontjából jó példák a Semmiben nem vagyok biztos vagy a Szétesve számaitokat. Ti hogyan látjátok a mai hazai fiatalság helyzetét?
SZ.Á.: Nem teljesen reménytelennek. Szerintem mindenki azt tudja elérni amit akar, csak el kell hinni meg dolgozni kell érte! Nyilván azokról a dolgokról írunk, amik aktuálisan foglalkoztatnak minket és ugyanakkor keressük is a megoldást a saját problémáinkra! És ha ezekkel a gondolatokkal valaki tud azonosulni az csak a véletlen műve lehet (mosolyog).
Együttesként is megélitek azt a kettősséget, amit az új album képvisel? Miből tudtok erőt gyűjteni a rosszabb időszakokat követően?
K.F.: Mindannyian elég összetett személyiségek vagyunk, és rengeteg dolog jár a fejünkben állandóan. Erőt igazából a nehezebb napokon egymásból, a zenekarból és magunkból tudunk meríteni. Mindannyian próbálunk pozitívak lenni, megragadni a dolgok jobbik oldalát, és kihozni a maximumot, abból, amit csinálunk. Ez tud előre vinni, és motiválni nap, mint nap.
Gondolom szintén negatív időszaknak éltétek meg a karantént is.
K.F.: A zenekar az elmúlt időszakban egyfojtában úton volt. Igazából, ha nem koncerteztünk épp, akkor jött a próbaterem, a studió stb. Így elég fura volt, hogy hírtelen kézifék, törlődött a lemezbemutató turné, és majdnem minden, ami az évre le volt szervezve. Eleinte próbáltuk egy kis pihenőnek felfogni, aztán elég gyorsan elkezdtük a munkát a háttérben, aminek az eredményét majd folyamatosan zúdítjuk rátok.
Év elején A Dal 2020-ban láthatott titeket a közönség. Mi volt a célotok azzal, hogy Az egyetlent beküldtétek a műsorba?
K.F.: Az egyetlen volt szinte az első dal, ami elkészült a lemezre, hamarabb, mint a többi. Úgy volt, hogy az lesz az első single amivel kijövünk, de végül a Nincs az a sor...-ra esett a választásunk.
Mivel Az egyetlen már eleve kész volt, mikor láttuk A Dal kiírását. Úgy voltunk vele, hogy "miért ne próbáljuk be". Ez egy olyan közeg, amiben eddig még nem volt részünk kipróbálni magunkat, valamint úgy gondoljuk, hogy egy olyan csatorna, amivel eddig nem volt dolgunk, ezáltal olyan emberekhez is eljuthatott a zenekar híre/üzenete, akik eddig még nem hallottak rólunk.
Pont A Dalt követő időszakban tört be a koronavírus, így nem igazán lehet tudni, hogy a műsor hatása megnyilvánult volna-e a koncertek látogatottságában is, hiszen a Fatal Error-ral közös turnétokat is lemondani kényszerültetek. Ettől függetlenül érzitek valamilyen pozitív hozadékát A Dalnak?
SZ.Á.: Ezt nehéz megmondani sajnos. A műsor után úgy éreztük, hogy van, viszont mikor elindultunk volna a lemez népszerűsítésére, törölve lett a turné. Amit lehetett persze nyáron pótoltunk és ezek a bulik nagyon jól is sikerültek, de a műsor ránk gyakorolt hatásának látlelete majd csak ősszel fog kirajzolódni. Az eredménytől függetlenül viszont imádtuk az egészet. A stáb nagyon jó hangulatot teremtett, a versenyzők rivalizálása maximum a színpadon töltött időre korlátozódot. A nézők pedig, hát igen, nagyon jó pillanatokhoz juttattak minket. Hálásak vagyunk érte és bízunk benne, hogy több dalunkat is csekkolják.
Most úgy tűnik, hogy szépen, lassan újra beindul az élet, újra lehetnek, bár egyelőre ugye kisebb koncertek. Mire ez az interjú kikerül az éterbe, már túl is vagytok néhány, a Fatal Error-ral és a Too Far-ral közös bulin. Hogyan éltétek meg ezeket a koncerteket? Meg volt a hosszú kihagyás miatti különleges hangulat?
K.M.: Nagyon jó érzés volt beszállni a kisbuszunkba és elindulni végre. Előjöttek a kedvenc utazós-zenéink, benzinkutas menük stb. A közönség előtt való zenélés nekem nagyon megnyugtató volt, végre hallottam egyben szólni a csapatot, jöttek az energiák! Ha valaki ezzel foglalkozik hétről-hétre, akkor akaratlanul is jelentkeznek az elvonási tünetek. Jó volt ezen túllépni.
Nehezen lehet most előre tervezni, de hova tovább, merre fog haladni mostantól a Kies útja? Mit gondoltok, meddig lehet ma eljutni itthon a Kies-féle punk-rock-grunge muzsikával?
K.F.: Napról napra változnak a dolgok, így elég rugalmasnak kell most lenni. Haladunk előre, van lekötve elég sok bulink az évre (reméljük a legjobbakat), illetve igyekszünk a lemezt népszerűsíteni és eljutni vele minél több helyre, minél több új emberhez. Próbáljuk pótolni a lemezbemutató turnét, valamint van elég sok tervünk, ami egyelőre még maradjon titok.
Az, hogy meddig lehet eljutni ezzel a zenével szerintem nagyon sok mindentől függ, ezért konkrétumokat most nem szeretnék állítani. Úgy gondolom, hogy van még ebben a dologban, mindig előre nézünk, és csináljuk, amit szeretünk.
Köszönöm szépen a válaszaitokat!
Mi pedig köszönjük a remek kérdéseket!
Kérdezett: eNVé
Kies elérhetőségek:
