Lazarvs - Lazarvs (2020)

Album: Lazarvs

Előadó: Lazarvs

Megjelenés ideje: 2020.09.21.

Kiadó: MMM Records

Származás: Magyarország

107512198_3027785100607865_5401335756765526377_o.jpg

Tracklist:

1. IV. Rebirth

2. The Order

3. Reaping

4. Pit.

5. Lazarvs

6. Godslayer

7. Solar King

8. I, Emperor

9. Valhalla

10. From Flesh

11. Warmaster

Elismerően bólogatva gondolok az Apey & the Pea-ből Lazarvsra keresztelt együttes eddigi életútjára. A korai demó, valamint a 2011-es The Day Ends egyes tételei még akár Áron Andris szólóprojektjébe is befértek volna, ám aztán a következő lemezekkel már elindultak azon az úton, amelyen a sludge, stoner, doom, thrash, death, grunge és olykor black elemek kotyvalékából és ezek eltérő arányaiból egy sajátos, kicsit sem könnyű, ám annál szerethetőbb zene és mindenféle sötétségbe burkolt körítés ellenére is ember és rajongó közeli brigád tudott kialakulni. Ráadásul ez a csapat többszörösen és megérdemelten elismerve, leginkább a fáradhatatlan kitartásuknak, erős barátságuknak és a rajongói támogatásnak köszönhetően ma már a jelentősebbnek számító hazai metal együttesek között tudhatja magát úgy, hogy közben egy pillanatra sem veszítették el az underground látásmódjukat és hozzáállásukat. A fent felvázolt zenei építkezés a 2017-ben kiadott, thrash-esebb, egyöntetűen sikert aratott HEX után tovább folytatódott, egyúttal át is alakult, a megszokott zenei formákat és stílusokat vegyítve, ám azon túl is lépve, új elemeket is behozva. Ennek fizikai leképeződése az előrendelők számára már néhány napja kézben tartott, amúgy hivatalosan szeptember 21-én megjelenő, self-titled cím és egyben névadó korong, mely a trió negyedik nagylemeze is egyben.

Na és akkor a magasztosságból zuhanjunk egyet a mélybe, egy olyan fekete gödörbe, amelyet ez-, az egyébként kurv@ jó lemez túrt le nekünk a Pokol felé. Ha már az előbb a fizikai megjelenésről beszéltünk, muszáj erről pár szót említeni. A Kókai Barnabás (The Southern Oracle) által készített borítót és designt sem lehet más szavakkal illetni, mint, ahogyan az előbb a lemez jellemeztem. De, ha a borítón túljutunk, a bookletként értelmezhető kártyák adják meg ám az igazi finomságot. Már Apey harmadik szólólemezénél (és remélem a közeljövőben esedékes negyedik is hasonlóan lesz kiadva) is nagyon tetszett ez az igen egyedi, kártyás megoldás, ahol a lapok egyik oldalán a dalszöveget, a másikon pedig egy személyesebb képet tekinthettünk meg, ám az első Lazarvs lemezre fejlődött ez a tematika néhány level-t. Ezúttal a dalszövegek hátán levő kis képekből egy 12 részből álló puzzle-t rakhatunk ki, melyek külön-külön kötődnek az egyes számokhoz, egyben pedig egy nagyon komoly festményt képeznek. Nagyon nem is fejteném ki, hiszen a viszonylag részletes alkotásban, valamint a felülről lefelé való, elsötétedő, alvilági szférákként is értelmezhető elemekben bőven el lehet veszni. Mindazonáltal kiemelném például a Godslayer ostoros kaszás alakját, a Lazarvs szám anti-papját, a IV. Rebirth groteszk, ember arcú, szarvas, kecske testű, puttókra hajazó újszülöttjét, a Pit. labirintus aggyal rendelkező emberi fejét, vagy a szintén ezzel a track-el kapcsolatot teremtő, egyébként a krediteket és a köszönetnyilvánítást a hátoldalán viselő inverz, sötétséget sugárzó, fekete napkorongját. Annak ellenére érdemes beszerezni fizikailag is ezt a lemezt, hogy a kártyák és a rajtuk levő sok gonoszság szétfeszítik a digipack formátum booklet tartó zsebecskéjét. Bár a következőekben elemzett dalok magukért beszélnek, ez a formátum rengeteg plusz mondani- és gondolkodni valót adhat.

116339104_3084931988226509_6749064137056927407_o.jpg

A IV. Rebirth intro igazán velősen mutatja be nekünk a lemezben feszülő brutalitás és megnyugvás kettősségét a kezdeti black-death dob és gitártémáival, majd az ebből kialakuló elszállós dallammenetekkel. Jópofa, hogy az első teljes értékű szám (The Order) legelején hasonló dobjáték tér vissza, mint az intro kezdetén. A már korábban kihozott The Order egyébként esszenciálisan mutatja be a Lazarvs mindenféle stíluselemét; megnyugvós, sejtelmes dallamok, számos ritmusváltás, stoneres döngölés, thrash-death-es fűrészelés és még sorolhatnám mik követik egymást. Meg ráadásul itt kapjuk meg az egyik legkomolyabb valláskritikus-, de az általános, globális rendszert is bíráló szöveget. A The Order után a tömör, viszonylag rövid dalszöveggel is bíró Reaping következik, mely hasonlóan rendet tesz a hallgatóság között néhány masszív pofonnal, mint a karika közepén található Godslayer. Bólogatósdik, elég rendesen.

A Reaping-et követő Pit. már a szokatlanabb, fajták közé sorolható a dallamosabb hangvételével, erősen grunge és stoner ízével. Nem tudom, hogy lehet-e, szabad-e ilyet mondani, de Apey & the Pea / Lazarvs tekintetben egyértelműen sláger. Na nem úgy, mint, ahogy várhatjuk például a már említett The Ordertől, a kifejezetten ütős, húzós, mocsár és fűszagú, témájában az idő múlását és a semmivé válást is feldolgozó, a trió zeneisége szempontjából tökéletes, ám megszokott munkának számító Valhallától, vagy az albumot záró, fenyegető brutalitástól, a Warmaster-től. Utóbbiak szétvisznek, míg a Pit. inkább amolyan enyhén dülöngélve együtt éneklős track.

Ha már így kiemeltük a nem túl egyértelmű Pit.-et, valamint azt a bizonyos zöld illatot, akkor nem szabad elmenni a korong egyik leghosszabb tétele, az instrumentális From Flesh mellett sem. Tetszik, hogy nem egy masszív zúzdáról, egy mélyre- és szanaszét hangolt gitárjátékot felvonultató nótáról van szó, hanem egy-, a húsunkba hatoló, atmoszférikus dalról. Sokáig azt hittem, hogy be se fog indulni, hogy csak lassú harangkongás hangulatát ébresztő hangokat és zajokat fogunk kapni, ám aztán elindul ez a nem túl kellemes, de beszippantó, lassú bódulat. A cím jelentése egyértelmű, de azért az érdeklődőknek érdemes keresgélni egyet a banda facebook oldalán a szám eredeti munkacíme után… Az egyik legérdekesebb számról beszélhetünk, mely szerintem sokakban felkeltheti a hajnalban, sötétben, baljós és nem túl kellemes hangulatban cigarettázás légkörét.

Van még azért néhány szokatlan, előre mutató, Lazarvs szempontból különösen érdekes track, melyek hatására a szemöldököm masszív ráncokba tolta a homlokomat. És ez jó. Szóval ilyen epik cucc például az I, Emperor, mely akár a kedvenc darabom is lehetett volna, ha nem hallottuk volna már többször a nyitó riffjeit. Így itt sokkal inkább mondanám a Solar Kinget vagy a lemezen korábban szereplő, közel 8 perces címadó-névadó Lazarvst. Előbbi rettenet komoly zakatolás, viszonylag sok tiszta énekkel megtámogatva, középrészében pedig egy olyan toborzós dobtémát követő thrash-death lövöldözést kapunk, mely meg fog fektetni mindenkit. Utóbbi pedig egy olyan, egészen progresszív szörny, mely nagyon jó arányokkal bír tiszta és nyers énekdallamok terén, ráadásul a legszokatlanabb harmóniákat és megoldásokat is itt kapjuk. Nem vagyok biztos benne, hogy koncertfavoritok lesznek, de nekem az a véleményem, hogy a legtöbb pluszt ez a két darab adja hozzá a trió életművéhez. Azt összességében meg már ki se emelem, hogy muzikálisan mennyire ott vannak a szeren, ráadásul a stúdiós munka, a keverés és a maszterelés is több, mint kielégítő. Na, de, hogy egy kis negatívumot is mondjak, engem a „dallamtalan” gitárnyekergésekkel ki lehet kergetni a világból, ráadásul ezekből ezúttal még a korábbiaknál is többet kapunk. Persze ez csak az egyéni ízlésem, biztos van, akinek ez bejön, no, meg a zaklatottság hangulatkeltéséhez nagyban hozzájárul ez a technika, így természetesen érteni vélem és elfogadom a funkcióját.

Nagyon komoly lett ez az album, összművészeti és a fizikai kiadás szempontjából meg főleg. Én annak ellenére a legjobbnak tartom, hogy a kevésbé dallamos, pőrébb hozzáállású HEX nálam anno mindent vitt. Egy pillanatig sem gondoltam, hogy így hátast fogok dobni a IV.-től. Jót tesz a Lazarvs zenéjének, hogy az eddigi „egyszerűbb” hangvételbe több technikát és progresszivitást visznek. Összességében és leegyszerűsítve olyan ez a lemez, mintha a HEX és a Slaves című számokat összegyúrnánk és megtámogatnánk új, zavaros, változatos és nem egyértelmű dallamokkal. Igazán tetszetős, meg fog titeket is kajálni!

 

Pontozás: 9/10

Képek forrása: Lazarvs Facebook oldala

Írta: eNVé

 

Elérhetőségek:

Facebook - Honlap - YouTube - Instagram - Twitter - Shop - Momgmt

Facebook oldalunk

Mi is a MusicTunnel?

A MusicTunnel egy zenei webzine hazai és külföldi zenészekről, zenekarokról. Egy jó kis úszás a zenei stíluskavalkádok tengerében, kompromisszumoktól, kötöttségektől mentesen, falak és határok nélkül.

Címkék

2020 (18) 2021 (22) 2022 (18) 2023 (8) 30y (5) acoustic (3) ahriman (3) akusztikus (3) alter (4) alternatív (18) alternative (8) alternative pop (3) alternative rock (9) alternatívrock (7) alternatív rock (7) ambient (6) ambient folk (3) apey (5) atmospheric black metal (3) atrox trauma (4) autentikus (3) avantgarde (5) aws (3) Az Elmélkedés Színtere (7) Az Események Színtere (11) A beszélgetések színtere (43) a dal (3) A Figyelés Színtere (7) A Hallgatás Színtere (85) a hónap 12 dala (11) bakos attila (3) BÁL (3) balaton (3) black (3) black metal (24) blahalouisiana (4) blues (3) bohemian betyars (3) bordó sárkány (3) boru (3) budapest (6) country (3) csángó (4) cz k sebő (3) dalpremier (3) dark synth (3) deathcore (4) death metal (15) doom (4) doom metal (9) doromb (4) dürerkert (3) dürer kert (3) dvvad (3) edge records (3) ék (3) electronic (16) entrópia architektúra (3) error (3) ethno (3) eurovíziós dalfesztivál (3) experimental (3) fatal (3) fatal error (3) fekete zaj (9) felső tízezer (3) film (6) finnország (4) folk (38) folkmusic (12) folk music (3) főoldal (150) Gramofon (82) groove metal (3) grunge (4) hammer (4) hammerworld (6) hardcore (8) heavy metal (6) hip-hop (3) hip hop (3) hódmezővásárhely (3) horváth martina (3) hungarian (8) hungary (9) indie (8) indie rock (4) industrial (4) instrumental (3) interjú (9) interview (5) jazz (4) kátai tamás (10) kies (3) Kino (7) klip (3) knapp oszkár (3) koncert (3) kontraszt (7) lazarvs (3) live (5) Lóca (7) lovecrose (4) lowland fest (3) magyar (14) magyarország (10) margaret island (4) math metal (3) megtűrtek (4) melodeath (3) melodic death metal (5) metal (48) metalcore (6) mezolit (4) modern (7) modernmetal (7) modern metal (12) moldvai (4) music (16) musictunnel (5) musictunnelblog (3) napinépi (6) needless (3) neofolk (5) nép (6) népdal (3) népdalénekes (3) népitititá (5) néptánc (4) népzene (21) nest of plagues (3) nova prospect (3) nuclear blast (4) Otthon (148) pagan (4) paganfolk (3) phrenia (3) platon karataev (6) Pódium (11) pop (17) popmetal (3) poppunk (5) poprock (5) pop metal (3) pop music (4) pop punk (5) pop rock (5) post (3) post black metal (3) post metal (4) post punk (6) post rock (5) poszt (3) poszt rock (4) power metal (3) progressive (5) progressive metal (5) psychedelic (6) psychedelic rainbow warrior peace force (3) pszichedelikus rock (4) punk (20) punkrock (3) punk rock (5) quiet kid (3) rap (6) rap metal (3) rengeteg (3) road (3) rock (39) rock n roll (5) róka hasa rádió (3) season of mist (3) shell beach (3) sludge (3) sludge metal (3) sokat (3) stoner (4) stoner metal (3) symphonicmetal (3) synth (3) synthpop (3) szalai anna (4) szeged (6) szégyen kazetták (3) szellem (4) szellem zenekar (3) szóltak (3) Társalgó (40) techno (8) the devils trade (3) thrash metal (10) thy catafalque (8) tiansen (3) trap (3) trillion (3) tunnel (5) úrfi (3) useme (4) vadak (3) varkocs (3) vhk (3) világzene (9) world (4) worldmusic (5) world music (4) zene (8)
süti beállítások módosítása