Album: Minden Lángol
Előadó: Lovecrose
Megjelenés ideje: 2020.11.13.
Kiadó: Edge Records
Származás: Magyarország
Tracklist:
1. Szabadabban
2. Kitörünk
3. A hős
4. Mindenható
5. A fény, a füst, a zaj
6. Por és hamu
7. Lángolni fogunk
8. Árulás
9. Felkavar
10. Világosság
11. Nyughatatlan
Engedjetek meg nekem egy kis nosztalgikus sóhajtást, itt, rögtön az elején. A 8 évvel ezelőtt alakult Lovecroseról elsőként akkor repkedtek igazán az infók, amikor előző albumuk, a 2017-es Alvilág és Ég megjelent, legalábbis hírük ekkor jutott el az én fülembe is. Mi akkor még pont egy másik zenei oldalt indítottunk el / indítottunk újra, a zalaegerszegi srácok pedig viszonylag hamar jelentkeztek is nálunk, hogy írhatnánk róluk, kooperálhatnánk valahogyan. Készségesen álltunk rendelkezésükre, így született meg több interjú mellett az akkori kritikám elsők között a nem tökéletes, ám velejéig őszinte és friss Alvilág és Égről. Érdekes párhuzam, hogy most, három évvel később itt a Minden Lángol, melyről az első ismertetők egyike nálunk jöhet ki. Nálunk, a MusicTunnelnél, egy pár hónapja indult webzinenél. Ugyanakkor a Lovecrose és a mi esetünkben is örömteli látni, hogy jó helyen vagyunk, ott, ahol lennünk kell.
Az elmúlt pár évben tehát forgott a Lovecrose neve a hazai rock és metal zenei sajtóban, egyre több lett a koncertjük, új albumuk pedig már a Hammerworld magazin mellékleteként jelenhetett meg tegnap. Mindezek tetejébe pedig azt is jó látni és hallani, hogy rengeteget fejlődött a csapat, mind ének, mind hangszeres megoldások, mind pedig megszólalás, hangzás terén. Utóbbihoz csatlakozva a hangszerek arányosak, csak ott szólalnak meg nyomatékosabban, ahol ez feltétlen szükséges. Jó példa erre a Por és Hamu, ahol csak a rövid bevezetőt követően válik hangsúlyosabbá a dob és basszus játék, de itt említhetők a Dudás Ivettel (Tales of Evening) közös Árulásban hallható, gyomorszájat sietősebben simogatós dobtémák is. Egyébként ezek a kiemelkedő megoldások a bőgős, Gerencsér Ádám, valamint az ütős, Horváth Bence művei. Viszonylag friss tagok, de bizonyos dalok egyes részletei, mint például, amiket a Kitörünkben hallhatunk, bőven bebizonyítják komoly kis tudásuk mellett nemcsak a Lovecrose-béli, de az egész hazai szintéren belüli relevanciájukat is.
Az ikergitárok mellett a zongorás és slampleres témák is nagyon ott vannak. Előbbieket a két villanygitáros, a tiszta ének nagy részét is szállító Csiszár Ádám, valamint Szekeres Attila szolgáltatja. Egyik kedvenc témám tőlük a Por és hamu középrészétől hallható, de például a szegről-végről címadó Lángolni fogunkban kifülelt grooveolásuk is masszív, ráadásul némiképp új ízt is visz a Lovecrose muzsikájába. A billentyűs és programos hangzások nem szorulnak háttérbe, pont pofásan és tolakodás-mentesen jelentkeznek. Itt említeném A hős vagy a Mindenható introját, de A fény, a füst, a zaj alaptémája is újszerűen hat. A legkiemelkedőbb újítás mégis az akusztikus gitárra és zongorára épülő Felkavar. Na ez az a track, ami tényleg szokatlan, legalábbis a Lovecrosetól az, hiszen a kőkemény metalcore tételek közé ezúttal beékeltek egy amolyan pop-rock balladát. Egyébként annak ellenére, hogy én általában csipázni szoktam a metal bandák lassabb tételeit, ez most szerintem zeneileg és hangvételében is már-már túlzóan érzelgős lett, ugyanakkor pozitívuma ennek a számnak, hogy a mondanivalójával bárki azonosulhat. Nem akarom lelőni a szám igazi mondanivalóját, ez a hétfőn érkező interjúnkból ki fog derülni, ugyanakkor a dalszövegből átjövő, kilátástalan, bizonytalan, visszahúzó légkört nagyon sok mai, huszonéves fiatal át tudja érezni…
A Felkavarban pont emiatt nem hallunk hörgést, csak tiszta éneket, amit ezúttal főleg Volner Márk énekes szolgáltat. Király, hogy ezt az oldalát is megmutatja, ám én alapvetően a keményebb témáit is erősebbnek, kiforrottabbnak érzem. Persze, eltelt három év, okés, de mit művel már ez a srác a Por és hamuban, a Lángolni fogunkban vagy az eddig nem említett Világosságban? Utóbbiról egyes hazai, hardcorehoz közelebb álló bandák is eszembe jutottak, ami nekem különösen megmelengette a szívemet. A Márk-féle dalolászás szempontjából megkerülhetetlen, hogy néhány szót még ejtsek a-, már egyébként említett Árulásról. Ez a track úgy tökéletes, ahogy van, az ének váltakozva és nagyon jól ráillik erre az érdekes szerkezetű, szinte epikus tételre. Nagyon ötletes, hogy Ivett hol a refrént, hol pedig az azt bevezető verzét kapja meg. Első meghallgatásra keveselltem a szereplését, ám idővel ráébredtem, hogy pont eleget kapunk tőle ahhoz, hogy a nótával Ivett nélkül is méltó módon színpadra tudjanak majd lépni. Mindezek tetejébe pedig Ivett olyan hangtartományokban is énekel, ami a Tales of Evening számait ismerve is viszonylag szokatlannak számít, visszafogott jelenlétének segítségével pedig nagyon át lehet érezni azt a feszültséget, amit a szám mondanivalója is magába foglal.
Ha már a jelentéstartalmaknál tartunk, akkor már meg sem lehet lepődni, hogy maguk a szövegek is erősebbek, mint a 2017-es albumon. Csak alig elvétve hallhatjuk a szótagszám vagy a prozódia bukdácsolását (pl.: a Mindenható már-már rapelős középrészében), és általánosan igaz, hogy a zenébe beépülve, magukkal ragadó módon hathatnak a hallgatókra a szövegek. Ám, hogy még valami negatívumot is említsek, néhol-néhol felbukkannak szinte már elcsépelt metalcore klisék, valamint egyértelmű hatások. Hogy példát is mondjak, nem hiszem, hogy van olyan ember, akinek a Világosság végében hallható gitártémáról ne ugrana be egyből a Parkway Drive Wide Eyes című száma…
Szerencsére az ilyen összecsengésekből alig találni az albumon. Egy igazán kiművelt, komoly és egységes hangzású, néhol kísérletezős, mégis az egyediség felé hajló Lovecrose albumot kapunk a Minden Lángol képében. Valahogy úgy érzem, hogy a srácoknak az állna jól és azzal érhetnének el esetleg komolyabb sikereket is, ha ezeket a nagyszerű magyar szövegeket többnyire az olyan érdekes, nem egyértelmű szerkezetű, epikusabb metalcore számokhoz társítanák inkább, mint amilyen a Szabadabban, az Árulás vagy a Nyughatatlan. Talán akkor legalább akkorát, ha nem nagyobbat sikerül majd feljebb ugraniuk, mint most a Minden Lángollal. Az biztos, hogy ezeknek az új számoknak már most a komolyabb hazai színpadokon lenne a helyük…
Pontozás: 9/10
Írta: eNVé
Elérhetőségek:
