Palya Bea - Élet (2020)

By: ENVÉ 2020. dec 22.

Album: Élet

Előadó: Palya Bea

Megjelenés ideje: 2020.11.11.

Kiadó: Palya Bea Production Kft.

Származás: Magyarország

Tracklist:

1. Igen (intro)

2. Igen

3. Élet

4. Kék buborék

5. Kék buborék jam

6. Szárnysuhogás

7. Meztelenül, főkötőben

8. Hinta

9. Insomnia-blues

10. Szárnysuhogás-álom

11. Insomnia (outro)

12. Igen (Laverock remix)

13. Élet (Laverock remix)

Palya Beának immáron sokadik nagylemeze jelent meg idei szülinapja alkalmából, november 11.-én. Persze a lemezre sok tényező ráerősített; többek között az énekesnő most főzött az RTL Klub műsorában, a Konyhafőnökben, a Nők Lapja honlapján podcastje indult, továbbá szintén ezen magazin mellé jelent meg elsőként fizikailag is az új korong. Szóval zajlott körülötte az élet rendesen, de ez nem is baj, főleg a mai észvesztő időkben, ráadásul pont ezekben a hónapokban van nagyon-nagy szüksége a hallgatóságnak is egy olyan vidám és életigenlő műre, mint amilyen ez az új album.

Kicsit becsapós, hogy az Életen 13 nóta foglal helyet. A lemez végére odabiggyesztettek két remixet, melyek az Igen és az Élet című számokat dolgozzák át. Őszintén, én nem vagyok nagy rajongója az ilyen mixeknek… Jelen esetben ízlésesek az átdolgozások, ám néhol inkább kevesebbek lettek tőlük az eredeti nóták. Emiatt nem adtak annyit, hogy egy-két hallgatásnál többször elővegyem őket. Mindezeken túl a legtöbb „teljes értékű” szám mellé kapunk egy-egy bevezetőt, átvezetőt, levezetőt vagy épp simán jamelős számot. Ezek tényleg jól sültek el és plusz íz jelenik meg miattuk a korongon. Ilyen például az albumot megnyitó Igen - Intro, mely számomra azért kedves, mert egy dudanótára építkezik, emiatt jó lett volna tovább hallgatni 44 másodpercnél… A Kék buborék jam is egy nagyon ötletes kis összezenélés, nekem még az is bejön, hogy a stúdiós hangokat, beszélgetéseket és kurv@anyázásokat is „benne felejtették”; mindezektől lett igazán életszagú az egész. De itt említeném azt is, hogy olykor-olykor hallani, ahogyan Bea mosolyogva vagy nevetve énekel. A témákon túl a hallgató ezen apróságok miatt tudja igazán közel érezni magához a dalokat, a zenészeket, az énekesnőt.

Az album első felében hallható Igen dalt, valamint a címadó Életet hallhatta elsők között a nagyközönség. Az Igen, mint esküvői sláger is megállja a helyét, és Palya Bea erős közösségéből is jöttek visszajelzések a Covid miatt esetleg el nem maradt esketéseken fel-felcsendülő Igenről, ugyanakkor szerintem itt többről, másról is van szó. Ez egyfajta önismereti track, mely bár szertelen köntösbe van bugyolálva, ugyanakkor mondandója nagyon is komoly. Először magunknak, a bennünk élő kettő vagy több személyiségnek (nana, nem skizofréniára gondolok!) kell igent mondanunk, a bennünk élő egyéneket kell legalább részben megismernünk és elfogadnunk ahhoz, hogy aztán a leendő párunknak is igazán igent tudjunk majd mondani. Az Élet hosszú idő után egy olyan nóta, melyben egyértelműen, jól felismerhetően hallhatunk népdal feldolgozást. Refrénjének többszöri ismétlése, kántálása egyfajta igeként repül át rajtunk, megkérdőjelezhetetlenül. Közösségi videója, vidám hangulata a legjobb időkben, pont a tavaszi karanténidőszak közepén érkezett meg, ezzel bizonyára sokaknak megsegítve a legsötétebb bezárkózós napokat.

Szerintem sokat elárul rólam, hogy kedvenc Palya Bea számaim között olyanokat szoktam említeni, mint a Két Világ vagy a Szabadon, melyek nem egyértelmű és nem feltétlen pozitív hangvételű trackek. Pont emiatt az Életről engem a Kék buborék és a Hinta találtak meg egyből, hamar barátságot is kötöttem velük. A Kék buborékot még most sem sikerült pontosan megfejtenem, annyi biztos, hogy ez is az életről (és halálról) szól, csak éppen máshogy, mint a címadóban. Erre ráerősít a Ghymes együttes Tánc a hóban című számában hallható dallamvezetéshez való egyértelmű hasonlóság. Engem személy szerint ez nem zavar, hiszen hatalmas erővel bíró tételekről beszélünk mindkét esetben. A Hinta ezzel szemben az Élet lemezből messze kiemelkedő dal, a dallamívek pedig a régi stílusú népdalokat integetve üdvözlik, ezzel pedig akarva-akaratlanul is valamit megszólítanak az emberben. Valamit, ami szavakkal nehezen leírható.

A Meztelenül, főkötőben – Túl, túl címet viselő darabot is muszáj kiemelnem. Mindig is tetszettek Bea olyan, egyébként komoly gondolatokat ébresztő, mégis vicces, játékos számai, mint például a Hogy Hívják? vagy a Mátyás király és Beatrix királyné találkozásának története. A Meztelenül, főkötőbent ezek közé tudnám beilleszteni, igaz, itt egy sokkal személyesebb ars poeticáról van szó. Ha valaki kicsit is utánajár a dolgoknak, akkor könnyen beleakadhat abba, hogy Palya Bea jelensége, személyisége, a dalai, a nyilatkozatai vagy az, amit és ahogyan kurzusain tanít, az túlzás és túl sok számos egyén számára. Ezen szám erre, valamint a belső, visszatartó anya hangjaira igyekszik reagálni. Igazából gondoljunk csak bele, mi alapján állapítjuk meg valakinek a hitelességét, valaki cselekedeteinek a túlzottságát? Na ne vicceljünk már… Ki is emelnék egy sort a dalból:

Népdalosnak túlmozgásos, popzenésznek túl talányos

Számos olyan történettel találkozunk, amikor népdalénekesek kipróbálják magukat a pop-, vagy akár a rockzenében, de hallottunk már olyat is, hogy fordítva történt mindez. Ilyenkor a a különböző zenei szcénák által lefektetett normákba ütközik az adott próbálkozó, melynek köszönhetően az lesz a végeredmény, hogy sehol nem fogadják be igazán az adott énekest, énekesnőt. Valahol Palya Beánál is ez történt, ám az ő esetében is bebizonyosodott, hogy a sajátos zeneiség és stílusegyveleg utat tud törni magának, - tisztelet a kivételnek, de – még a népzenei szubkultúra maradisága ellenére is.

Kimaradt még négy tétel, amit én az Álom-kvartettnek hívok magamban, ezek nem mások, mint a Szárnysuhogás, az Insomnia blues, a Szárnysuhogás – Álom, illetve az Insomnia outro. Utóbbi egy jó kis blues jamelés, melyben Bea dúdolását hallhatjuk a Meztelenül, főkötőben dallamának elemeivel. Jópofa kis mozzanat ez az egy perc, ugyanakkor én nem érzem relevanciáját, hiszen a számot megelőző Szárnysuhogás – Álom egyébként is egy elnyújtott, monoton outronak felel meg, zeneileg és szövegileg is egyfajta hibridje a Szárnysuhogásnak és az Insomnia bluesnak. Egyébként az imént említett trackek nagyon szépen magukban foglalják az álom, az alvás, a fáradtság szimbólumait (Szárnysuhogás), de ezek hiányát is (Insomnia blues). Utóbbi egyébként egy úgynevezett anti-szám, anti-sláger. A számos megszakítással és szövegmondással olyan képeket sikerül kiválóan a hallgatóság elé festeni, melyeket több órás álmatlanság idején sajnos mindenkinek sikerül megtapasztalnia. Bár a monotonitást fokozta volna, én a Szárnysuhogást sorrendben közvetlenül az Insomnia elé helyeztem volna, ezzel tényleg egységet alkotott volna a kvartett.

Azt felesleges is kiemelnem, hogy a zenészi munka, valamint Bea énekei és a szövegek mennyire kiválóak, ez szinte már adott. Annak ellenére fogom még számtalanszor meghallgatni az Életet, hogy engem nem fogott meg annyira, mint például a Nő, a Tovább Nő vagy a Hazatalálok lemezek. Jelen esetben az én olvasatom, vagyis inkább hallgatásom szerint a körítések, átkötések mennyiségén is faragni lehetett volna, ahogyan a számok sorrendjén is. Mindazonáltal az Élet egy nagyon is kellemes, életigenlő darab, nemcsak a világzenét, a népzenét kedvelőknek. Hallgatásra nagyon is ajánlott!