Itt a karácsony és a sok helyen szokásos év végi listák ideje! Ebből mi sem maradunk ki, de nem is szeretnénk, hogy egyszerű, szokványos listákat kapjatok tőlünk. Ezért csavartunk egyet a dolgon. Három összeállítással érkezünk, amikben szerkesztőink 10-10-10 olyan albumot mutatnak be Nektek, melyek bizonyos szempontból kiemelkedők voltak idén, ám külön cikk eddig mégsem született róluk a blogra. A sorrendiség nem számít, térbeli, műfaji határok és mesterséges korlátok pedig továbbra sem léteznek nálunk.
eNVé tollából jöjjön a második lista, melyet ezúttal a Kárpát-medencei korongok uralnak…
1. Margaret Island - Hol Marad Az Én Történetem
A Margaret Island zenéje nekem mindig a békét és a megnyugvást jelenti. A 15 tételes korong ezúttal is igen változatos, mégis egységes és talán az eddigi négyből ez a legkerekebb, a legkidolgozottabb. De erre volt is ideje a lezárások ideje alatt Fonyódra elvonult csapatnak. A világ elől való elzártság, a túlélés, a természetközeliség, az újrakezdés, a parti sétány sétái, a nádas melletti merengés, a léha mélabú, az idő múlása és még Földünk-, de legalábbis az ember számára élhető környezet végleges tönkretétele is felsejlik azon képzeletbeli utazás alatt, amit a Hol Marad Az Én Történetem meghallgatása közben tapasztalhatunk.
Kedvenc dal: Nehéz volt a választás, 5-6 számot fel tudtam volna itt sorolni. Végül a Meddig Maradunk Mégre esett a választásom. A nóta sokféleképp értelmezhető, ám egy olyan félig-meddig balatoni gyereknek, aki születése óta északról nézi a fonyódi hegyeket, ez a dal tökéletesen tükrözi a nyár végi / ősz eleji, aranyba hajló parti hangulatokat.
Elérhetőségek:
2. Ektomorf - Reborn
Egy ideje már csak egyszer-kétszer forogtak le az aktuális Ektomorf korongok, számomra nem tudtak újat, érdekeset mutatni. Amikor Farkas Zotya mellől eltűntek az emberek, akkor azért kissé aggódni kezdtem, mert tisztelem őt és munkásságát. De nem kellett sokat várni rá, hogy jöjjenek az új arcok és az új album, ami ténylegesen újjászületés a banda életében. Közel sem találták fel a spanyolviaszt, a szövegek továbbra sincsenek túlgondolva, s talán a Metallica és Slayer kazetták is túlzottan beragadtak. Ám, mint Ektomorf anyag, ez igenis újszerűen hat, a dalok működnek, változatosak, húznak, dörzsölnek, megsűrűsödtek a váratlan váltások, megjelentek tiszta énekek és komoly szólók. Magam sem hittem el, amikor már ötödjére ment le az album egymás után. Rég éreztem ilyet egy Ektomorf albummal kapcsolatban. És ez nagyon jó.
Kedvenc dal: Forsaken; tele van szólókkal, ikergitár témákkal, meglepő, hét perc fölé nyúlik és instrumentális. Szerintem nem kell tovább magyaráznom.
Elérhetőségek:
3. Szalai Anna - Senki nem beszél
Ő az a hölgy, akinek családja még a Csaknekedkislányt is palackba zárta. S nem csak kiváló boraik vannak, de számos művészi tehetséggel megáldott családtag is akad köztük. De most beszéljünk inkább csak Annáról, akinek kicsit sem szokványos hangjára már a Mambo Rumble-ben is felfigyeltem, ám ez az első nagylemeze vett meg engem igazán. A Dorozsmai Gergővel közösen kreált nóták zenei szempontból kiműveltek, számos-, évtizedekkel ezelőtti irányzat felsejlik a zongorameneteket hallgatva, mégis nagyszerűen minimál a megközelítés. A hangsúly teljesen a mondanivalón van, ami kellően egyedi és keserédesen hazai. Anna zenéje új színfolt a hazai (alter) palettán, a szövegek pedig egyszerűek és szokatlanok. Káromkodó feketerigók, nyugdíjasházból megszökő ex-pornósztárok, kurva őszirózsák, éjszakai-, nyolcadik kerületi macskakövön bukdácsolások között tölthetjük el ezt a szűk 20 percet.
Kedvenc dal: Kettőt mondok, a két utolsó tételt; a Senki nem beszélt és Az élet kurva jót. Egyszerre megy s jön meg az életkedvünk, elmorzsolunk egy narancssárga könnycseppet s keserű mosolyba szökik a szánk…
Elérhetőségek:
4. The Southern Oracle - Exodus Aesthetic
Valahogy 2021-ben nagyot mentek nálam Kókai Barnabás dolgai. A LYR X podcastet rongyosra hallgattam, ahogy a TSO lemezek is sokat forogtak. Az Exodus Aesthetic a legtöbbször játszott korongjaim között van idén. Nem hosszú, lényegre törő, komolyak az átvezetők és a narrációk, nagyon ötletesen keltik a számok a hangulatokat, aprít ez a thrash/HC/valamilyen muzsika, mégis rendkívüli módon el tud gondolkodtatni. Nyomasztó a hangulat, mely reflektál az aktuál-közéleti dolgokra, a Covid-ra, és azon mögöttes dolgokra, amiket csak sejtünk, de nem látunk. Vagy fordítva. De a komorság mellett van feloldozás és megoldás, csak cselekedni kell érte. A front pedig az év-, ha nem az évtized borítója.
Kedvenc dal: Heatseeker. Először csak felületesen hallgattam a cuccot, aztán ennél a levezető montázsnál a felismeréstől tátva maradt a szám. És jött a repeat.
Elérhetőségek:
5. BIPØLARIS - SAGITTARIUS A*
A Téveszmétől érkeztem meg hozzájuk, de nem bántam meg. Rokon az összkép az egriek muzsikájával, mégis más, mégis van benne masszív egyediségi-faktor is. Néhol talán az emberi fülnek túlzottan sűrű, változatos a hangzás és a szövegvilág, de nekem talán pont ezért tetszik nagyon. Az év meglepetése, alig várom, hogy eljussak egy koncertjükre is. A SAGITTARIUS A* megmutatja, hogy mi az igényes, progresszív-hardcore iránya és jövője itthon. A borító itt is meseszép. Aki pedig jobban megismerné a csapatot, és azt, hogy mi van a dalok mögött, annak kifejezetten ajánlom a velük készült Ric$Cast epizódot.
Kedvenc dal: A címadó.
Elérhetőségek:
6. Phrenia - Separated
Nagyon tehetséges srácok, imádom, amit csinálnak, koncerteken is nagyon jók, de a konkrét, 2016-os nagylemez (Million Miles) és a 2018-as EP (Perspectives) nem tudtak igazán megfogni. Nagy Zoltán szerintem ma az egyik legtehetségesebb fiatal hang a Kárpát-hazában, szomorú voltam amikor kilépett a Phrenia-ból, aztán jött Siklósi Örs emlékkoncertje, ahol újra egyszerre láthattam Juliant és Zolit egy színpadon. Bár utóbbi úriember távozása miatt egy darabig csak tologattam magam előtt a teljes Separated meghallgatását (amin egyébként szerepel három-, még vele közösen felvett dal), ám miután rávettem magam, semmilyen hiányom nem maradt. A fogósság talán még az eddigieknél is erősebb, ahogy az elektronikus hangzások alkalmazása is, s bár korábban úgy gondoltam, hogy a magyar nyelv még egy csepp különlegességet ad a trackjeiknek, ezúttal az angol nótákra is mindig erőteljesen bólogatok.
Kedvenc dal: Az imént írtak miatt kettőt is mondok: Köddé vált és Paranormal.
Elérhetőségek:
7. Juhász Marci - Sorsszimfóniák
Remélem, hogy a Nomad is lassan új anyaggal jelentkezik, de a kiválást követően Juhász Marcitól megkaptuk első szólólemezét, ami a korábbiakhoz képest egy teljesen más világ. Alapból nagyon bírom Marci karakterét és jelenségét, így tök jó, hogy egy ennyire letisztult, szinte kizárólag akusztikus, intim, bensőséges lemezt kaptunk tőle. Nem is akarom túlmagyarázni, elég annyit mondanom, hogy például Az én Múcsonyomra még az én, fővárosi szemeim is bepárásodtak. Nem kell többet írni ide, végig kell hallgatni az albumot!
Kedvenc dal: Bennem élsz. Ezt a számot mindenki átérzi, aki már veszítette el fontos szerettét, családtagját.
Elérhetőségek:
8. Nova Prospect - Törékeny Egyensúly
A Nova Prospect mindig kiemelt helyen volt nálam onnantól, hogy a Szemben Az Óriást egyszer véletlenül, pont a borítója miatt tettem be a lejátszómba. A Jövő Kilátássalt is imádtam Bödecs Andris festményével az elején, ám visszafogottan fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy a mostani front képi világa nagyon messze áll tőlem. Ezért halogattam is egy idei a Törékeny Egyensúly meghallgatását, de végül rávettem magam és az eddigi legösszetettebb, legváltozatosabb albumot kaptam meg Besnyő Gabiéktól. Vannak punkos-, de szinte death metalba hajló tételek, elsőre fülben ragadó-, meg többször hallgatós, progosabb dalok is, az elgondolkodtató, enyhén elvont szövegek meg most is adottak. Ütős kis hallgatni való ez! Az Utolsókból Elsők nótával meg még a 2022-es Dalba is bekerültek. Szurkoljunk nekik, megérdemlik!
Kedvenc dal: Nováéknál a közreműködések mindig pofás kis crossover-eket, igazi hibrid számokat eredményeznek. Ezúttal is hallhatunk két feat-et, melyek közül a Kies-es Kiss Milánnal közös Nincs Az A Fal lett a kedvencem. Hangulatában, szövegvilágában simán szerepelhetett volna a Kies Nincs az a sor, amibe szívesen beállnék albumán is.
Elérhetőségek:
9. Eagle Has Landed - Dürer
Ezzel a címmel muszáj volt meghallgatnom. Nem bántam meg, közel sem. Fogalmam sem volt, hogy mire számítsak, nem ismertem korábban a csapatot, de baromira bejön ez a sokfajta core-ral, valamint erőteljes elektronikával megtámogatott modern metal. Térdből bólogatósak a témák, olykor kellemetlenek, mégis hallgatod, mégis tetszik. Ha egy igazán sűrű, masszív, gyors és értékes albumra vágysz 2021-ből, akkor ezt kell meghallgatnod.
Kedvenc dal: Tryptamine Palace
Elérhetőségek:
10. Ivan & The Parazol - Budai Pop
Szokásosan minőségi, múltidézős, egykori kedvenceinket modernizáló album a Budai Pop. Vitáris Iván az egyik legkomolyabb hang Magyarországon, a régi legnagyobbakat idézi, sőt, nem idézi, hozza és megugorja a szintjüket! De mindenki igazi tehetség ebben a csapatban. A címével a fikázók orra alá fricskát nyomó-, túlmagyarázás és túlzenélés nélküli lemez igazi feel good rock ’n’ roll. A retro reneszánsz úttörői, zászlóvivői ők, ezt méltón leképezi a Budai Pop.
Kedvenc dal: Mik ezek a hangok. A Várkert Bazárban, az egykori Ifi Park helyén hallottam először a lemezmegjelenéskor ezt a számot és egyből megfogott. Élőben még jobb, mint albumos verzióban.
Elérhetőségek:
Írta, összeállította: eNVé
