Ebben a rovatban minden hónap elején ajánlunk Nektek 12 figyelemre méltó új dalt az elmúlt hetek terméséből. Persze azért csavarunk egyet a dolgon, mert minden alkalommal egy zenészt, zeneszerzőt, énekest, előadót vagy a zenéért tevékenykedő arcot hívunk meg, hogy segítsen minket a válogatásban.
Ehavi vendégszerzőnk Nemes Nimród, aki egykori szerkesztő bajtársunk, még a régmúltból. Nimród amellett, hogy fontos projektekben is kiveszi a részét ( pl. Rock the Planet – Zenészek a bolygóvédelemért), még a D Λ R K M E S S-ben is bőgőzik, valamint többek között még a megboldogult Vendetta Inc. basszerosaként is ismerhetitek őt.
Kellemes olvasást kívánunk!
1. Nest of Plagues: UNIMPRINT
Nails in my heart from the inside to outside
I feel the power with the waves I ride
Cut the strings of the marionettes
We're all born from mankind's dissonance
Lehengerlő dinamika posztmodern köntösben. A szétszabdalt riffek és a hullámzó dallamok váltakozása nem mindennapi gördülékenységgel söpör végig a hallgatón. A dal második felétől a kiszolgáltatottság érzése fokozódik, a szirénaszerű díszítések hátborzongatóan jól támasztják alá a dal tematikáját. Olyan érzés támad bennem, mint amikor egy régóta a lelkemben ragadt trauma egyszerűen csak kiszakad belőlem és a teher letételével visszakapom az irányítást önmagam felett. Harsogjanak hát a szirénák és nézzünk szembe a sötétséggel! (Nest of Plagues FB) /Nimród/
2. Дeva: Fa lenni
De szeretnék az erdőben fa lenni,
hogyha engem meggyújtana valaki.
Felégetném ezt a cudar világot,
ne teremjen egyebet, csak virágot.
Mostanság igencsak fölkapott előadónak számít Дeva, azaz Takács Dorina, mégpedig teljes joggal. A népi ihletésű dalok úgy tűnik, hogy egyre szélesebb körben kezdenek bevált receptnek számítani, legalábbis Dorina egyre csak növekvő népszerűsége erre enged következtetni. A sajátosan értelmezett és előadott, elektronikus zenei köntösbe csavart magyar népdalok egészen mélyről jönnek és egészen mélyre hatolnak. Дeva eddigi dalai közül nálam mindenképpen a Fa lenni viszi a prímet, az ambient zenei háttér és Dorina léleksimogató hangja közötti összhang ugyanis ebben a dalban tetőzik, ezt pedig a videoklip festői szépségű képi világa csak tovább fokozza. (Дeva FB) /mäyräkoira/
3. The Universe Is an Ocean
Az egy-, közel 45 perces számból álló bemutatkozó anyag Söptei Balázs egyik legújabb projektje. Drone metal, de azért nem kell kétségbeesni, mert nagyon is befogadható! Zajok ugyan vannak, de a dallammenetek harmonikusak, a vissza-visszatérő alap téma pedig egy egészen kellemes, pihentető, meditatív jelleget kölcsönöz a hanganyagnak. Fejemben az univerzum óceánján való hajózás helyett inkább egyfajta kedves, földi túlvilág, egy egyszerre sötét, mégis idilli, párhuzamos dimenzió képe rajzolódott ki. De talán mindegy is, mert talán pont ugyanarról van szó... (Söptei Balázs linktree) /eNVé/
4. Grand Bleu: Emlékszem még
A hó pedig csak hullott, mintha többé nem állna el
Azon gondolkodtam, merre induljak most
Az utcán ilyenkor már nem jár egy lélek sem
És a sálamban még hetekig érzem illatod
Mintha régmúlt korok nagy költői között kézről kézre járt volna egy eltitkolt Cseh Tamás-Bereményi Géza-szerzemény, amelyet aztán útjára engedtek egy huszonegyedik századi nagyvárosi utcán. Valami ilyesmi kép formálódott a fejemben az Emlékszem még-et hallgatván, amely a néhány akusztikus akkordban bármit megéneklés műfajának igazi gyöngyszeme; ennek az irányzatnak a kortárs hazai felhozatalában ritkán találni ilyen tartalmas megvalósítást. Irodalomkedvelőknek, magányos merengésre vágyóknak, továbbá az egyszerre retro és modern jelenségek szerelmeseinek is nagyon erősen ajánlott. (Grand Bleu FB) /tommy_dockworker/
5. Pablo and the Escobars: I don't mind
Hey just listen to me and don’t say, what they say about the world was made for hailing the judgement Let the peace erease all those fears that stood as barricades against to be…
Az emberi ítélkezés alapproblémája klasszikus dallamokba csomagolva, könnyed, szórakoztató előadásban, amelyet a gyász terhe tesz mégis mázsás súlyúvá. A főszereplő hirtelen tragédiáját csak homályosan ismervén is pengeélesen vág át mellkasomon a dal üzenete. Ide szavakból ennyi talán az elégnél is több. Nyugodjék békében! (Pablo and the Escobars FB) /Nimród/
6. Stone Sober: Xtreme Metal China
Hogy mit várnánk egy fővárosi alter pszichedelikus rockot játszó csapattól? Hát nem ezt. A duó új single-je ugyanis – ahogyan ők maguk is fogalmaztak a dal kapcsán – egy tricky one. Elektromos orgona és dobok alig több, mint egy perces ámokfutását hallhatjuk, a vizuális élményt pedig egy abszurd videoklip biztosítja. Tudatmódosító szerek fogyasztásához ajá Különleges asszociációk megtapasztalásához ajánljuk.(Stone Sober FB) /mäyräkoira/
7. Woodstock Barbie: Blues & Juice
Feelin’ so bad
This skin is too tight
It feels like
There’s a demon inside.
Cineastos barátaink készítettek videót a Blues & Juice-hoz, melyben a szövegben hallható, igen kacér és nem kicsit túlfűtött hangulat is sejtetődik, de csak úgy módjával. Baromi jó muzsikát csinál a Woodstock Barbie, nem véletlen, mert baromi jó muzsikusok, Pádár Alexandra meg nagyszerű énekesnő, szövegíró. Ez a mostani dalon is hallatszik, ami simán elférne egy stúdiós nagylemezen, pedig élőben lett felvéve. Európában, de Amerikában is reneszánsza van az elmúlt években a 60-as, 70-es évek (retro) rock zenéjének (lásd: Blues Pills, Greta van Fleet, Graveyard stb.), de a Barbie minőségben simán lekörözi egyes külhoni „vetélytársait”. Érdemes odafigyelni rájuk. (Woodstock Barbie FB) /eNVé/
8. Felső Tízezer: Az ilyen emberek, mint én
Megfogyva bár, megtörve nem
Elindulhatok bárhová, de megérkezni nem fogok sosem
Meghallom az új idők szavát
S tudom azt is, hogy mi kellene, de nekem semmi kedvem nincs hozzá
Szövegtartalmilag ápolja hagyományait friss dalában a Felső Tízezer, ugyanakkor zenei hangulata révén újítónak is hat a tétel, a megszokottnál komorabb aláfestéssel próbálhatjuk megfejteni önnön viszonyulásunkat a világhoz. Nem könnyíti meg a dolgot, hogy épp azt látjuk, amint ez az idegen gépezet a hozzánk hasonlóakat darálja be - egyre kevésbé tudjuk, hogyan is tekintsünk társainkra és persze magunkra. Lassan körvonalazódnak a miértek, de korántsem biztos, hogy megváltást hoz, ha összeáll a kép. Mindeközben egy eltorzultan urbánus videoklip járatja csúcsra a mindent beborító szürkeséget. (Felső Tízezer FB) /tommy_dockworker/
9. Hortobágy Hardcore Crew / HHCC: Éjjeli járat
Még egy éjjel, a whiskymben
se jég, se kóla nincsen,
egy járat, négy óra,
egy random robotpilóta.
Elvesztem, sose voltam,
feltettem, elbuktam,
itt rekedtem mindenen kívül
veled együtt egyedül.
Egy két éves dal, amely most méltó keretet kapott egy szöveges videóval, így kiemelve a dal tartalmát és hangulatát. Az objektív ismertetőm itt ki is merült, mert a dallal való azonosulásom mértéke nem enged többet. Számomra az Éjféli járat hallgatásának élménye olyan, mintha a tudattalanod megtanulná kifejezni magát szavakkal is, amit az ízlésedhez és az adott mondanivalóhoz tökéletesen illő zenei aláfestés kísér. A magyar nyelvű underground eldugott kincse ez. Felhívjuk tisztelt utasaink figyelmét, hogy a jármű esetenként hirtelen fékezésre kényszerül. Kérjük, mindig szíveskedjenek kapaszkodni! Jó utazást kívánunk! (HHCC FB) /Nimród/
10. Foxriver: Farkasok közt
És ha már nem maradt
Semmi sem belőlem,
Köpjetek a síromra!
Mindig kevés voltam.
Tavaly áprilisban érkezett meg az első Foxriver szám, a Farkasok közt pedig már a negyedik. A korábbi, leheletnyit lassabb trackjeik hangulata is tetszett, Paulovics Péternek pedig a szó pozitív értelmében érdekes és egyedi hangja van. Biztos vagyok benne, hogy énekstílusa nem jön be mindenkinek, ám bennem pont ez ragadt meg. A Farkasok közt a korábbiaknál valamivel zúzósabb, metalosabb, bennem leginkább a 2000-es évek végi / 2010-es évek eleji emo és post-hardcore aranykort idézte meg, megszórva egy csipetnyi mai, modern metallal (akármit is jelentsen ez…). Lényeg, hogy komoly kis szám ez, amiben kifejtésre kerül, hogy bármennyire is szeretnénk, nem jó, sőt, egészségtelen mindenkinek megfelelni. Úgyhogy inkább kapja be mindenki! Legalábbis azok, akik mindig lenyomnak és kevésnek tartanak minket… (Foxriver FB) /eNVé/
11. D Λ R K M E S S: Perpetual Apocalypse
We play with fire
Until the bodies burn
Preach to the choir
Will this be my turn?
A tavaly októberben első EP-jével, azaz az Λ R K-kal jelentkező fővárosi groove brigád új dalával állunk szemben, mely egy KSPL nevével fémjelzett klippel együtt robbant be az éterbe december közepén. A hajdani Vendetta Inc. romjain a Let The Cigar Die-ból ismerős Kőrös Zoli közreműködésével létrejött brigád nem finomkodik, a súlyos riffek garantáltan nyomot hagynak a hallgatóságon, annyi szent. A középtempós nóta dallamos átvezető részekben egyaránt bővelkedik, ellensúlyozva ezzel a földbedöngölős hangulatot, de még egy breakdownt is kapunk az arcunkba, ha mindez nem lenne elég. Ha bírtad az említett zenekarok munkásságát, esetleg a Lazarvst sem veted meg, akkor ez a te zenéd! (D Λ R K M E S S FB) /mäyräkoira/
12. Soviet Monday: Somogy
Még látom a pirospozsgás arcodat
Egy Ikarus buszon hagytad a combodat.
A bőrkabátod is eléggé szűkül
És a látószögem is kicsit beszűkült
A vasbetontömbök krónikásai ezúttal hátat fordítottak a hétköznapoknak, de eme kiruccanás során is rajtuk ragadt az őket jellemző hangulat, amely érdekes módon remekül megfér a beteljesülést hajszoló balatoni pillanatok mellett. Az összhatáson a fókuszváltás színez tovább: amíg a verzéknél a szövegezet, addig a refrénnél a gitártéma ragadja meg a figyelmet. A szokásosnál kellemesebb életérzéshez a klip egy nagyon hangulatos húslevesfogyasztás-ábrázolással járul hozzá. (Soviet Monday FB) /tommy_dockworker/
