Ebben a rovatban minden hónap elején ajánlunk Nektek 12 figyelemre méltó új dalt az elmúlt hetek terméséből. Persze azért csavarunk egyet a dolgon, mert minden alkalommal egy zenészt, zeneszerzőt, énekest, előadót vagy a zenéért tevékenykedő arcot hívunk meg, hogy segítsen minket a válogatásban.
Ehavi vendégünk nem más, mint Szabó Gergely zongorista, billentyűs, zenetanár. Szög amellett, hogy tevékeny módon, s szívét-lelkét belerakva adja át tudását az ifjú zongorázni vágyóknak, számos zenekarnak és projektnek is tagja. Legtöbben a Dalriadaban láthattátok, de ott van még a mostanában újra éledező szimfo-metal csapata, a Mandara, vagy például a BZ-vel közös, Queen feldolgozásos Unplugged Pressure, és még sorolhatnánk. Szerintünk érdemes Szög Facebook oldalát bekövetni, amit ide kattintva tehettek meg!
S akkor jöjjön is közös válogatásunk lentebb. Kellemes olvasást, zenehallgatást kívánunk!
Mambo Rumble: Két folyó
Az ártéri erdőben hódok rágják a fákat
Fogynak az évgyűrűk, a folyó árad
Víz alá kerülnek a dunakeszi strandok
Fogynak az évgyűrűk, itt vagyok
Kevésbé punk. Ez jutott eszembe először Szalai Annáék új daláról, de valahogyan ezt az érzetet tükrözik vissza az idén érkezett single-ök artwork-jei is. Kevésbé zúzós, kevésbé direkt, kevésbé egyértelmű, ám sokkal borongósabb, elszállósabb, sokkal hömpölygősebb. Ez a hömpölygés nem is véletlen, hiszen a tengerek hullámai egyre magasabbra érnek, s, ahol tegnap még álltunk, ott ma már megfulladunk. Nem nehéz rájönni, miről is szól ez a nóta, de sok mindent bele lehet hallani. A második versszak záró sora („De nem leszel már soha ott”) meg olyan kellemetlen érzetet kelt, ami után nehéz a visszatérés. (Mambo Rumble FB) /eNVé/
möbius: 1111
Érzed látva,
Akkor amikor lúgos haját megrázza.
Nem igazán vagy a helyzet ura.
A möbius számomra a hazai alterszíntér egyik legizgalmasabb szereplője, ebben az elkényelmesedett műfajban rendkívül üde színfoltot képeznek Bocskai Boráék húzásai. Az 1111 révén is sikerült rátenniük egy lapáttal a várakozásaimra; rendszerezettséget mutat, de mégis folyamatosan burjánzó hatást kelt a mű, mind a hangszerelést, mind a baljós szöveget tekintve. Utóbbi felettébb sejtelmes, ezzel együtt igen erőteljesen érzékelteti a dolgok félrecsúszott kimenetelét. (möbius FB) /tommy_dockworker/
Perihelion: Támadt szél
Élhetsz még
Vár zúgó ár
Tűnő tájon
Álmod szép!
Bár szövegében felismerhetően Perihelion, a zene egészen más a megszokotthoz képest. És ez nem baj! Az minden esetre érdekes, hogy amíg Vasvári Gyula éneke be nem lépett, addig szinte azt hittem, hogy véletlenül Trillion-t kezdtem el hallgatni. Ehhez mérten egy egészen agresszív, folyamatosan lüktető szám lett a Támadt szél. Kíváncsi vagyok, hogy milyen irányba fog ez után haladni a Perihelion útja, de ez most nekem kicsit egy új ösvény kezdetének tűnik. (Perihelion FB) /eNVé/
ESPERFALL: Retreat Into Dreamland
The night takes and hides me
I bathe in a soothing ocean of tears
I scry into the surface of the sea
Maybe this world could save me
Végre! Az Esperfall úgy kellett a magyar metal mezőnynek, mint egy falat kenyér! Hörgős-dallamos-technikás metal az északi (leginkább finn) vonal nyomdokain, és, bár a hatások erősen érezhetőek - amolyan “Archwish Of Bodom”-, mégis friss, üde, modern. No, meg királyul szól, amire mondjuk Töfi és a Denevér Stúdió neve garancia. Zsombi kiemelkedő zeneszerzői vénával és billentyűtudással van megáldva, Kerek Szabolcs cimborámmal való ikerszólója pedig külön tetszetős, de Nóra hörgős és dallamos témái egyaránt kiváló balanszt képeznek a zenében. Az igazat megvallva a dal végig széles mosolyt varázsolt az arcomra: nosztalgiaképp előjöttek a gimnáziumi, illetve Nightwish tribute-ös éveim... A debüt albumuk a napokban jelent meg, csillagos ötös, ajánlom mindenkinek! (ESPERFALL FB) /Szög/
aZorka: Káosz
Beköltöztem én és belém költözött a város
Jól esik és tönkretesz a folyamatos káosz
Utolérném magam, hogyha látnám merre vagyok
De mindenkire hasonlítok, aki él és mozog
Mind a művészies, mind a direktebb útkeresés és mindennapok-ábrázolás igen közel áll hozzám, Lackfi Dorottya projektjének új dal-klip együttállása kapcsán pedig egyik vonalon sem lehet hiányérzete az embernek. A versszerű sorok és a videó otthoni jeleneteket a városi külvilágba illesztő életképei nagyon is érthető, személyes, átélhető élményanyagot eredményeznek. Sosem merült fel bennem ellenérzés a huszonéves-generációs szövegek tipikusan nyersebb stílusát illetően, sőt, de most egészen lenyűgözött, hogy ennek ilyen elegáns megvalósítása is létezhet, éppoly éles üzenettel. (aZorka FB) /tommy_dockworker/
Pearls Of Long Loved Years feat. Nagy Viktor: Hozsanna a Békekutakhoz
Ha mész köveken, mészköveken hömpölyög a tenger,
eleven, monoton kékségbe vesző,
"ég a neve", mondta a jövő
A Békekutak tucatszor-hallgatós hozsannája. Fogalmam sem volt, hogy milyen zenét játszik a P.O.L.L.Y., de áldom a kíváncsiságomat, hogy a figyelemfelkeltő cím, valamint a Téveszmés Nagy Viktor nevének látványa miatt rákattintottam a feed-ben elém szökő premier-cikkre. Ez az a nóta, amit az összes közül valószínűleg még néhány hónap-, vagy néhány év múlva is elő fogok szedni. Az egész nagyon komolyan össze van rakva, a szövegben szereplő képek meg különösen megmelengették geográfus-szívemet. Persze, a muzsika grunge-rokon, ám egyáltalán nem ilyen egyszerű ez a műfaji behatárolás. Hallgassátok meg, és kiderül, mennyi minden rejlik benne! (P.O.L.L.Y. FB) /eNVé/
FROM THE SKY: Lethe
Összezártad szárnyaid,
Nem ölelsz többé úgy, mint régen
Hát vigyázza más az álmaid
Csak azért jöttem, hogy elköszönjek
A From The Sky zenéje és szövege egyaránt közel áll hozzám, leginkább a mai énemhez. Érett, mély, borongós, de számomra egyben reményt és erőt adó muzsika, ami alól ez a dal sem kivétel. A zenészek egytől-egyig virtuózok, ami itt nem csak arról szól, hogy virgázunk a vakvilágba: minden egyes hangnak, frázisnak, dallamívnek megvan a megfelelő helye. Ez egy direktebb nótájuk, de nagyon bejön, ahogy szinte minden a sokszínű repertoárukból. Tari Szabolcs óriási tehetség mind zeneszerzői mind szövegírói szempontból, akinek régebbi projektjeit is követtem. Tavaly két alkalommal játszottunk velük, és élőben szintúgy átjön zenéjük varázsa. Ha tudjátok, csípjétek el őket, megéri! (FROM THE SKY FB) /Szög/
Vad Fruttik: Elég
Ülök a múltamon
körötte vasbeton
a tapéták alatt
szomszédok alszanak
Szuroktömeg az éj
azt mondogatom
azt mondogatom
ne félj, ne félj
Két évet kellett várni új megjelenésre Likó Marcelléktől, az Eléget hallgatva kijelenthető, hogy megérte a szünet. A dal igazi Vad Fruttik-eszencia: panelszimbolika, egyre nyomasztóbb környezet, és a zuhanás, amelyből vissza sem sikerül kanyarodni. Elfogy minden, amibe kapaszkodhatnánk, és lassan minden, amit még észlelünk magunk körül, ahogy az erőszakkal szembeni menekülésvágy és tehetetlenség eluralkodik. (Vad Fruttik FB) /tommy_dockworker/
The Anahit ft. Zsüd: Don’t You Worry Boy
Don’t You worry boy
You can have it all
Don’t you worry boy
We are all equal
Mind a The Anahit, mind pedig Zsüd érdekes, ékes színfoltjai a hazai elektronikus-pop szcénának, a csillagok együtt állása pedig egy nagyszerű tracket hozott létre. A zenei alap a szó pozitív értelmében szimpla, ehhez igazodik a szöveg is, az ének emeli ki ebből a nótát. A klip különösen ötletes a forgó kamerával és a szereplők szétesésével a végén. Utóbbi a legjobbakkal is megesik, hiszen mind egyenlők vagyunk. (The Anahit FB - Zsüd FB) /eNVé/
Paddy and the Rats: Everybody Get Up
When you’re fed up with your boss
What can you say?
There’s nothing that your
Middle finger can’t explain
No worries ’bout the payroll
Or getting fired
Life is just a bitch
Telling nasty lies
Ilyesmit se nagyon láttunk még a márciusban két dalt is publikáló Paddyéktől, habár a legutóbbi album óta ezt több single-jük esetében is elmondhattuk, de az Everybody Get Up megint másképpen más, mint a Make A Change vagy a Demons Call volt. Ezúttal a hiphop-világ elemeinek fúzióját nyílik lehetőségünk tanulmányozni a miskolci celtic punk társulat stílusjegyeivel, és ha már ilyesmibe bocsátkoztak, miért is ne figurázták volna ki a projektet és önmagukat a végtelenségig, szóval akár az ismerős, akár az idegen elemek ragadnak meg bennünket ebben a rendhagyó elegyben, az bizonyos, hogy baromi jó hangulatú perceket tölthetünk a nóta és a klip megtekintésével. (Paddy and the Rats FB) /tommy_dockworker/
LEANDER KILLS: HorrorShow
A fényt pedig addig ne keresd
Ameddig félsz a sötétségben
A démonokat ne fojtsd vízbe
Tanítsd meg inkább úszni őket
Leandert nyilván senkinek sem kell bemutatnom, régi motoros már a szakmában, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne ajánljam új dalukat és klipjüket, ami hátőőő... messzemenőkig elborult és “creepy as hell”! A szöveg még akár tipikusnak is mondható, de zeneileg azért akadnak meglepetések: legfőképp az utolsó másfél perc tetszik, ahol Queen-től a Gojira/Periphery vonalon át egy kis Devin Townsend-ízig sok minden történik, ugyanakkor 100%-ig érezhető, hogy ki kovácsolta össze a dalt. A sokszínű háttérsávok és effektek szintén bejövősek, persze nyilvánvalóan a klasszikus zenei szekvenciákat bírom a legjobban (mily meglepő). Egy szó, mint száz: ütős! (Leander Kills FB) /Szög/
Jazzékiel: Vidék
Befogom az övét: beragyog a sötét irodákba.
Keverem a betont, dicsőséges a vidék.
Beszántották már és senki sem fél, hiszen nem kell
A boldog időkben, ha az irgalmasság a tiéd.
Ha valaki Jazzékielt akar hallgatni, ahhoz bizony sajátos hangulat kell. Ez igaz a 2020-as Szép napok album Vidék című tételére is, ami néhány hete kapott ofisöl videót. A hangulat nyomasztó, a hangszerelés ötletes, de minimál, s egy haldokló-leheletnyi népzenei ízzel fűszerezik meg a muzsikát. Bármennyire is próbálok rájönni, hogy mire gondolhatott a költő, egyre csak az jár a fejemben, hogy ebben a Móriczi-vidékképben valami átöröklődik, valami elmúlik, de minden elveszik. Mit van, mit tenni; beletörődünk. Ebbe is. Mint mindenbe… (Jazzékiel FB) /eNVé/
Válogatásunk meghallgatható az alábbi Spotify Playlisten:
Amennyiben a platformon még nem elérhető egy előadó legújabb-, cikkünkben szereplő száma, úgy az adott előadó régebbi dalával színesítettük a playlistet.
