Album: Folkesange
Előadó: Myrkur
Megjelenés ideje: 2020. március 20.
Kiadó: Relapse Records
Származás: Dánia
Tracklist:
1. Ella
2. Fager Som En Ros
3. Leaves of Yggdrasil
4. Ramund
5. Tor I Helheim
6. Svea
7. Harpens Kraft
8. Gammerkäring
9. House Carpenter
10. Reiar
11. Gudernes Vilje
12. Vinter
Amalie Bruun immáron 3. stúdióalbumát adta ki Myrkur néven. Az igazán trve black metal színtérről ugyan sokan ekézik az egykori fotómodellt és pop énekest, firtatva ezzel az, immáron 6 éves Myrkur zenei kalandozásának hitelességét, ám ő töretlenül halad előre. Aktuális fricskaként egy teljesen metal mentes anyaggal.
A Folkesangeről már sokan megosztották a véleményüket, több – nem csak – online, hazai (metal) zenei sajtóorgánum írói is kifejtették már gondolataikat róla. Ez tök jó és szép dolog, ugyanakkor nem gondolom, hogy van értelme fals dolgokkal alátámasztani az egyéni, szubjektív igazságainkat. Biztos vagyok benne, hogy Amalie nem felejtette el, hogy mi az a metal, nem ezért hagyatkozott ezúttal csak az akusztikus és folk hangszerekre. Nagyon érdekes megfigyelés, hogy az M album – talán – félkészsége és pőresége után egy tökéletes, űtős, acélosan szívbe markoló albumot kaptunk a Mareridt képében, aminek lágyabb, éteribb, mégis folkos hangzásából egyenesen következhetett a mostani, torzítás, károgás, pergő- és dupla lábdob és miegyéb mentes Folkesange. Mindez pedig egy folyamat jellegű ösvényt jelölhetne ki a messzi, északi tajgák fenyveseiben…
Legalábbis vannak, akik így vélekednek erről a korongról, belevonva azt is, hogy az album testet öltése közben „öltött testet” az énekesnő pocakjában első kisbabája is. Csak azt felejti el mindenki megemlíteni a kritikákban, hogy a Myrkur megtestesítője nem egyszer és már igen rég óta hangoztatta, hogy szeretne egy olyan albumot készíteni, amit erőteljesen átitat az ő gyermekkorát is meghatározó északi népzene. Továbbá persze, a várandósság és a születés egy rendkívül félelmetes és csodálatos dolog, ami alatt nem csak a test változik meg de az ember jellemével együtt minden átformálódhat, ám ne magyarázzuk már bele ebbe azt, hogy az énekesnő emiatt is teljesen és véglegesen felülemelkedett a néhány éves metalos énjén és fentebb/ lejjebb lépett egyet a népzene, népzeneiség irányába. Főleg úgy, hogy-, bár a keményebb témák között különálló számként vagy azokkal vegyítve, de mindig is voltak a Myrkurnak népzenei ihletettségű számai. És akkor odáig sokan el se jutottak, hogy egy röpke videós keresés gyanánt észre vegyék, hogy Amalie évek óta tölt fel „erdőjárós” népzenei feldolgozásokat, népies saját szerzeményeket… A harmadik teljes Myrkur lemezt inkább úgy érdemes felfogni, mint a svájci Eluveitie Evocation I. és II. lemezét. Metalos stíluselemek nélküli népzenei-, de többnyire mégis inkább népi jellegű elemekkel átitatott saját szerzemények egy lemeznyi projektbe csomagolva, ami után simán jöhet még egy Mareridt II.
És akkor én hogyan és miként vélekedek erről az albumról? Ebben a lecsupaszított, természetesebb hangzásban is rengeteg mélység és magasság van egyszerre jelen, repítve a hallgatót erdőkben, völgyeken át. Hangulati hullámzások, rögtön megragadó dallamok, elmélkedős és táncolható nóták sorakoznak, de nem a csürdöngölős fajtákból. Utóbbiak közül kiemelném a Fager som en Ros-t, a körtáncokra jellemző dallamaival és a sor végi-, magyar dudaénekre is jellemző kurjantást imitáló hajlításaival, de ide vonhatók a Grammerkaring pattogó énektémái az érdekes, váltakozó dallamhosszúságaival, avagy említhetnénk a-, már sokak által feldolgozott House Carpenter-t is.
A House Carpenter egyébként a lemez kiemelt „slágerei” közé is besorolható, melyek a lemez kezdetétől folyamatosan sorakoznak. Így említhető az albumot nyitó Ella, valamint az azt nem sokkal követő Leaves of Yggdrassil. Nem csak azért emelném ki külön őket, mert mindkettő klippet is kapott, ráadásul utóbbihoz a Myrkur feldolgozás versenyt is hirdetett, de igazán különös kettősség feszül a két videó között is. Míg előbbi egy természetes magányosságot jelenít meg (számomra egyébként az egész klip hangulatáról az Auri Night 13 száma és videóanyaga ugrott be), addig utóbbi egy sokkal letisztultabb, már-már minimalista, szinte bántóan modern képi anyagot kapott, erőteljesen szembe helyezkedve a szám természet közeli mondanivalójával.
Egyébként saját érzésem szerint a legtöbb számot áthatja az említett magány hangulata, ám nem negatív-, sokkal inkább egyfajta elégikus, beletörődött, felszabadító, szájaink sarkában mosolygós, ücsörögve magunkban elmélkedős módon. Itt példának említeném a Svea-t, a Harpens Kraft-ot vagy a Gudernes Vilje-t. Utóbbiak pedig precízen helyezkednek el a könnyebben megjegyezhető, fent említett, „slágeresebb” dalok között, mégis egy egységes, organikus képet adnak. Fel lehet róni negatívumnak a lemez végi ellaposodást, az albumból némileg kiugró, csak zongorára és kórusra épülő, szöveg nélküli Vinter-t, ám ez csak felfogás kérdése. Utóbbi egyébként szerintem méltó lezárása a Folkesange-nak és, bár május van, képzeletünkben még így is a fülünkben hallhatjuk a fák ropogását a kandalló tüzében, a szemünk előtt pedig megjelenhet az ablak alatti, napsütéstől szikrázó hótakaró látványa.
Azt el lehet fogadni, hogy valakinek a Myrkur ezen fajta zenei megközelítése nem tetszik, ráadásul azt a bizonyos spanyolviaszt sem alkotta meg ezzel a lemezzel, ám ettől még ez egy nagyszerű album marad, mely valószínűleg pont azért is ennyire kiemelendő, mert egy olyan vegyes ízlésű egyén alkotta, aki modellből lett popénekesként kezdett poszt-black projektbe, ezúttal pedig népzenésznek állt. Az album által a szemeink előtt alkotott kép-folyam pedig minden melankóliával együtt is nagyon szép, segítségével pedig magunkhoz közel maradva utazhatunk távoli helyekre vagy épp messze otthonról, távoli helyeken lehetünk közel önmagunkhoz. Érdemes belemerülve megnézni az énekesnő falán lógó, nemzedékek óta a család birtokában levő festményből lett borítót is, mely esszenciálisan árasztja magából ezt a fajta hangulatot.
Ugyan az Amalie által megszólaltatott megannyi népi hangszer ezúttal nem tükröz túlzott zaklatottságot, ám az elszállós hangulatok, az ezekből való megnyugvás egyértelműen jelen van. Elgondolkodtató és mégis egyszerű, ősi és konkrét ez az album.
Pontozás: 10/10
Írta: eNVé
Myrkur elérhetőségei:
