Album: A Szavak Ereje
Előadó: BEERZEBUB
Megjelenés ideje: 2022.04.03.
Kiadó: metal.hu
Származás: Magyarország
… Gyűlöletpengét élez a népe torkán
Álmokat zúz szét véres kézzel ülve trónján …
Sokáig nem voltam biztos benne, hogy írjak-e erről a lemezről. Nem azért, mert nem lehetne, hanem azért, mert már megírták előttem páran az igazat (A Nuskull-kritikát, valamint Szénégető Ricsi áprilisi Hammer-ben olvasható Demonstrációját is nagyon ajánlom), ráadásul a BEERZEBUB bármelyik számában több tartalom van, mint ebben a lemezismertetőben. Aztán úgy voltam vele, hogy, ha csak egy-két ember az én soraim miatt füleli végig ezt az EP-t, akkor már megérte.
Mélységében túlzottan nem kielemezve az egész anyagot, azt ajánlom, egyben hallgassátok meg! Nagyon szép íve van a trackeknek, s a számokat lepörgetve bármennyire is megy el az ember kedve a saját hazájától (pontosabban a magyar politikai, gazdasági, társadalmi viszonyoktól, folyamatoktól), a végére érkezik egy kis feloldozás. De erről majd még kicsit később.
A fentnevezett kritikában is említették, hogy az albumot indító-, introként szolgáló K-K-K eléggé hajaz a legutóbbi The Southern Oracle nagylemez (Exodus Aesthetic) zárótételére (Heatseeker). Ez nálam dupla piros pont (vagy vörös, ha valakinek úgy tetszik) és hidegrázás, mert anno első meghallgatásra a Heatseeker-nél fogtam fel, hogy mennyire komoly is az az album (erről röviden itt is olvashattok). Persze azért van különbség, mert míg a TSO-nál kissé árnyalt s globális volt a megközelítés, addig a K-K-K esetében lokális kép kúszik elénk (s fel is fordul tőle egyből a gyomrunk…). Így én inkább azt mondom; ahol a Heatseeker véget ért, ott kezdődik az új BZB EP.
A K-K-K-t követő Kormányt és a Korruptot már ismerhettük korábbról. Konkrétan elválaszthatatlan tételek, nemcsak a mondanivaló terén, hanem zenei szempontból is rokonlelkek.
A Koalíció a muzsika szempontjából kicsit elborultabb, kicsit megfontoltabb, s itt válik először igazán világossá a BEERZEBUB mai politikai értelembe vett pártatlansága. Mindenkit a helyükre tesznek, vagy, ha nem is, legalább a szemeket igyekszenek felnyitogatni. Nem megmondva, hogy mit kéne csinálni, hogy hova-kire kéne szavazni, de egy igazán komplex képet mutatva arról, hogy mi van körülöttünk. No meg arról, hogy mennyire szart sem számítunk ezekben a folyamatokban.
Nem elég, hogy az egyik meg a másik oldalt is széljel kapja a csapat, az egyszerű állampolgároknak is oda-odaszúrnak egyet-egyet (és ez egyáltalán nem baj). Hogy teljesen egyenes és őszinte legyek Veletek, olyan élethelyzetben, életszakaszban vagyok, hogy kicsit (igazából nagyon) kellemetlen érzetet hagytak maguk után bennem a következő szövegrészek (és ezzel nem hiszem, hogy egyedül lennék): „…megvesztegethetőek a CSOKkal, megkeseredett a lakosság, az életüket szétrabolták…”. Utólag belegondolva pedig félelmetes, hogy a Koalícióban milyen jól összefoglalásra kerültek azok az aktuális-, mégis sok éve burjánzó problémák, melyek miatt már 12 éve tart ez az éra.
A lemezen nem sokkal később hallható Hibás Világ egy Liberal Youth feldolgozás, mely koncepcióban nagyon is szerves része A Szavak Erejének, azonban stílus szempontjából eltér; az átdolgozás ellenére is erőteljesebben áthatja az old school punk-hardcore feeling.
Nem véletlenül hagytam a végére a Végleteket és a Káoszt, ugyanis szerintem ez a kettő a legérdekesebb kulcsdal az EP-n. Előbbi címére a szöveg jelentéstartalmán túl a két vendég merőben eltérő stílusa is ráerősít. De milyen jól megfér egymás mellett Radnóti Zsuzsa screamje és Funktasztikus vakerálása?!
Ha már a vendégeknél tartunk; BEERZEBUB-ék nagyon jól ráismertek a zenei stílusuk korlátaira. Muzsikájuk igen kiművelt és zsáneren belül változatos, ahogyan a vokál is, ugyanakkor a különböző vendégek teszik igazán változatossá az anyagot. Építő jellegű kritikaként én a szövegeket csavarnám meg picit. A direkt, nyers mondanivalón és az aktuálpolitikai gag-eken (amik bármennyire is maiak, a status quo és a regnáló rezsim miatt olybá tűnik, még sokáig húsba maróan érvényesek lesznek…) túl némiképp árnyaltabb, mélyebb társadalmi folyamatokat leíró számokat is szívesen hallanék tőlük. Érzem, hogy az is jól állna nekik. Furcsa asszociáció lesz, de az ugrott be, hogy vajon fasza tétel születne-e egy noÁr feat. BEERZEBUB kollaborációból?
A Szavak Erejét záró Káosz egy tökéletes, összefoglaló memento, mely nem csak arra késztet, hogy elindítsd elölről a lemezt, hanem arra is, hogy rádöbbenj: „Megszűnt már a közép, nem tudok hova állni!”. Bölcsföldi Zoli keserű refrénje legalább olyan szívbemarkoló, mint az, amikor rájövünk, hogy akár a hazai zenei underground-, akár a hatalom számára arctalan tömeg tagjai kántálják az utolsó sorokat, mi ott vagyunk közöttük:
Feltörne az akarat.
Dönthetnénk a falakat!
Távozhatnék,
de én változtatnék!
Pontozás: 9/10
Írta: eNVé
BEERZEBUB elérhetőségek:
