Egy rég bezárt büfé helyén gazolni vágyainkat - a hónap 12 dala (2024.03.)

Eljött a tavasz közepe, eljött április, eljött az újabb válogatásunk ideje!

A hónap 12 dala rovatunkban minden hónap elején ajánlunk Nektek figyelemre méltó új dalokat az elmúlt hetek terméséből. Persze azért csavarunk egyet a dolgon, mert minden alkalommal egy zenészt, zeneszerzőt, énekest, előadót vagy a zenéért odaadóan tevékenykedő arcot hívunk meg szerkesztőségünkbe, hogy segítsen minket a válogatásban.

Nos, a március olyan erős lett, hogy nem bírtunk magunkkal, így ezúttal (is) „megszegtük” a saját szabályainkat; úgyhogy most 12+2 dalt hoztunk Nektek! Ráadásul nem más volt a segítségünkre a lenti cikk összeállításában (5 dal ajánlásával), mint Radó Éden. Őt talán nem is kéne az olvasóinknak bemutatni; legtöbben a Tiansen éléről ismerhetitek (az Evolette és más, szintén kiváló csapatokkal karöltve most zajlik a tavaszi NEON Turnéjuk, csekkoljátok a helyszíneket, dátumokat itt!), de folyamatosan koncertezik a System of a Down nótákat frappánsan csendesebb köntösbe öltöztető Anett&Livi Acoustic formációval is.

No, de nem is szaporítjuk tovább a szót; kellemes belemerülést, zenehallgatást kívánunk!
marcius.jpg

Itinera: Békélj meg

Sej, rossz csillagok fénye alatt születtem

Búbánatom de sokáig viseltem

Búbánatom bedobom a Dunába

Sej, megfordulok, nem is nézek utána

Már az első Itinera tételek is ígéretes irányt mutattak (korábban is írtunk róluk), az azóta megjelent dalaik pedig rendre fejlődést, és egyre mélyebb megközelítést, transzcendens keresést közvetítettek. Amúgy is nagyot megy mostanában a folktronica (nálam is), de ahogyan Horváth Anett és Nagy Ádám Tamás (a Leecher-ből is ismerhetitek őket) keverik az elektronikát, a pagan hangzást, az archaikus népzenét, az igazán különleges atmoszférát teremt.

Márciusban két számmal is megörvendeztettek minket. A hónap végén, egy pofás, nagyszabású klippel (amit a No Total Films készített) megtámogatott, dark folkhoz közeli tracket kaptunk (Csillag fénye, Holdnak fénye), ami amolyan sámánosan repetitív módon elszállós lett. Szívemet, lelkemet egy leheletnyit könnyebben meg tudta ragadni a hónap elején érkezett Békélj meg. Epikus, gyönyörű az építkezés, nagyon tetszetős a goás hangulata, amibe lúdbőröztető módon ékelődik be az összetéveszthetetlen hangzásvilágú kaval. Mindezeken túl én még annak is nagyon örültem, hogy „egymásnak adogatják a labdát” a sámánisztikus, kántálós szövegrészek, valamint az újkori, autentikus népdalokhoz hasonlatos sorok. Ezzel pedig magával ragadó kontrasztot teremtenek. Az már csak hab a tortán, hogy jelentés szempontjából a mai, velejéig kiélezett és romlott világra, az azzal való megbékélés és az azon való felülemelkedés fontosságára, továbbá a démonjainkkal való szembenézésre, mentális egészségünk fontosságára igyekszik felhívni a duó a figyelmet. Egy szó, mint száz, a Békélj meg az eddigi kedvenc Itinera dalom. (Itinera FB) /eNVé/

 

Belső Parancs: Lila Kenguru Büfé

és a súly csak húzza szívem oda

régen eltűnt már az a rossz faloda

nézd csak elnyelte a homok

nem hozza senki vissza már

Zseniális lemezt hozott ki ez az általam még csak frissen felfedezett testület, alighanem foglalkozunk még a teljes koronggal is, jelen cikk műfaji követelményei végett addig is a Figyel az ég legjobb című tételéről (hát igen, bevallom, kicsit már ezen a ponton eldőlt, hogy a Lila Kenguru Büfé kerül a listába) mondanék szépeket. Időérzékünket elveszítve derengenek fel számtalanszor megtett utak és az ezeket szegélyező épületek, az egyikben már talán a sokadik vendéglátóegység készül éppen bezárni azóta, hogy egy valaha itt működött büfé koszos asztalainál ültünk görbe estéken, lopott órákban vagy csak úgy épp betérve. Próbálunk nem bánkódni rajta túl sokat, hiszen semmi dolgunk már erre, de nagy elfordultunkban is kár lenne tagadni, hogy nem teljesen őszinte ez a közöny. (Belső Parancs FB) /tommy_dockworker/

  

Megtűrtek: HÍRES -(ᵔ ᵕ ᵔ) + (◡_◡) -SZOMORÚ

A központban is megismernek

Anemjóját, híres lettem

Megállítanak a Madách téren

A világ még nem áll rám készen

A művészi meg nem értettség fájdalmának tematikáját járja körbe legújabb nótájában a Megtűrteket alkotó két budapesti csődör, Csabberkick és Dominimál. Mindig elmondom, de ismét érvényes, hogy a szóban forgó dal talán az eddigi legeklektikusabb, jelen esetben is a hyperpop, a punk és több, általam már beazonosíthatatlan techno szubzsáner keveréke az, amit hallunk, melyhez most egy, a popsztárélet fricskájaként funkcionálni kívánó dalszöveg társul, mely ennyire dallamosan (köszi autotune!) még nem szólalt meg a Megtűrtek kicsit több, mint hat éves történetében. (Megtűrtek FB) /mäyräkoira/

 

AWS: Nincs árnyék

Nem kell szerintem magyaráznom, hogy miért szívügyem ez a szám, és emellett az összes eddig megjelent új AWS dal is. A legnagyobb tisztelet jár nekik, mert óriási alázattal dolgoznak minden anyagon és a Nincs Árnyék is egy kiemelkedő gyöngyszem lett. A klip szerintem egy olyan koncepciót mutat meg, amit eddig még nem nagyon láttam más zenekartól. Szerintem nagyon őszinte, önazonos és tényleg visszatükrözi azt, hogy mi, emberek hogyan birkózunk meg a hétköznapjainkkal. Alig várom, hogy az egész lemez megjelenjen! (AWS FB) /Éden/

 

This Calling: On The Devil’s Side

Sacrifice your soul for the devil

Give the part of your heart if its not broken

And you’ll never walk alone

Igen sűrű a mostani időszak Bödecs Andris és a körülötte levő szuperhősök számára. Körülbelül egy hónap különbséggel jelenik meg a This Calling új albuma (Nightlife; a napokban, szinte cikkünk megjelenésével egy időben, április 6-án mutatják be a Dürerben), valamint a The Idoru visszatérő nagylemeze is (Undertow; április 26-án lát majd napvilágot). Én már csak a Poison Alley új anyagára várok, hátha előbb-utóbb az is érkezik majd…

Szóval az új This Calling és The Idoru korongokról is hallhattunk az elmúlt hetekben jobbnál-jobb ízelítőket, nekem a választásom a hozzám pár fokkal közelebb álló On The Devil’s Side-ra esett. Szigorú, pofáncsapós, kajabálós veretés ez, és ez folyik az én ereimben is. Az egyáltalán nem keresztényi, mégis, én úgy érzem, hogy kicsit ironizálásba is hajló szövegvilághoz nagyon passzol a nóta feszessége. Jól áll a számnak a középső rész belassítása és a kb. 2,5 percnél hallható, már-már thrash metal-os riffelés is. Anno már az első albumot, a Methods Of Protest-et is méltattam (itt olvasható), ám most, várva a második dalcsokrot, különösen ott van a zabszem a seggemben. Igaz, mi igaz, ezzel a melodic-punk-hardcore-ral nálam nem lehet mellé lőni. (This Calling FB) /eNVé/

 

cserihanna: Szörny vagyok

de én leszarom a tanácsodat

ez az önbántalmazás a kezdet

olyan nyomasztó, hogy elvárás, hogy

magad mindenhogy meg kell szeretned

Igazából nem tudom eldönteni, szerkesztőségünk egyik kedvenc művésznőjének új trekkjét nevezzem-e súlyosabbnak a Kikötő nagylemez dalainál, merthogy öniróniából, szabadszájú és -szellemű helyzetértékelésekből és a legsötétebb pillanatokba belegondolva is megnevettetni képes fordulatokból ezúttal sincs hiány. Mégis, igazán letaglózó, félelmetes témát boncolgató dal lett a Szörny vagyok; magunkból viccet csinálva próbáljuk elejét venni, hogy felismerjék, valóban ilyenek vagyunk, de ilyenek vagyunk egyáltalán? Amikor állunk a tükör előtt, magunkat látjuk, vagy az elképzelt legrosszabb énünket, akiről nem is tudjuk, hogy létezik-e, csak rettegünk, hogy mi van, ha tényleg ez vagyunk, vagy így végezzük? Lehet-e azon a ponton bármit is szeretni bennünk, és lehetünk-e bárkivel, ha félnünk kell, hogy meglátja ezt a részünket? A magam részéről csak azt tudom, hogy most megyek, meghallgatom még egyszer a művet, hogy legalább egy félmosollyal legyek képes mindezt végiggondolni. (cserihanna FB) /tommy_dockworker/

 

Jaber: Főnök

az egész világ isten földje

so i bow to my god

esküszöm life will get easy

if you start to apply

Éppen egy éve írtunk először Jaberről, aki azóta már kiadta első, Kőbánya-Kuwait című nagylemezét, és egy Akváriumos lemezbemutató koncerten is túl van. Az, amit a magyar-kuvaiti, ám angol anyanyelvű rapper művel, nem csak a magyar-angol keveréknyelven való rappelés miatt különleges. A hazai hip-hop-szcéna számomra meglehetősen homogén, és habár előfordulnak olyan előadók, akiknek a zenéi folyamatosan hozzák a minőséget (sőt, olykor akár kimondottan érdekes megoldásokkal is találkozik az ember), a szöveg (amiről ugye mégiscsak szólna ez a műfaj) összefüggéstelen, posztmodern módon széteső és mindenféle mondanivalótól mentes. Metafizikai magasságokba Jaber sem emelkedik (erre nincs is szükség), viszont amellett, hogy a producerei kiváló munkát végeznek a zenei alappal, a szövegeit is nagyon őszintének érzem, ellenére annak, hogy a hip-hop kultúra kötelező(nek hitt) öngyarmatosító elemeit levetkőzni nem tudja- habár ez nem is célja. Mégis, az egész egy meglehetősen kellemes elegyet alkot, amiben persze van egy adag nagyotmondás, gengszterkedés, de emellett olyan sorok is felbukkannak, mint a fentebb idézettek - ráadásul kontextusban, ellentétben sok más hazai előadóval. (Jaber IG) /mäyräkoira/

 

Escape My Shadows: Újrakezdhetem?

Nem meglepő, ha azt mondom, általában akkor tetszik meg egy zene, ha megfog az énekes hangszíne. Ki merem jelenteni, hogy az Escape My Shadows megvan áldva Dominik hangjával. Elképesztően jó karakter, hallható minden érzelem, minden üzenet a hangjában... Ezeknek a tehetséges és fiatal skacoknak az új EP-jéről (Ennyire Egyedül) az Újrakezdhetem? a kedvenc dalom. Bár nincs hozzá videóklip, ám így is nagyon jó; ahogy a szívünk, úgy a fülünk is garantáltan megkapja a teljes élményt. (Escape My Shadows FB) /Éden/

 

Konyha × Kék Vonal: Nem mondhatok le magamról

Az eső nem szemetel

Az eső táncol

Az esőben önmagadnak látszol

Nem feltétlenül az én muzsikám, amit a Konyha játszik, ennek ellenére folyamatosan nyomon követem őket, tisztelettel figyelve azt a munkásságot, azt a minőséget, amit Szepesi Mátyásék képviselnek. Nagyot dobbant a szívem, amikor megláttam, hogy a Nem mondhatok le magamról dalukkal milyen üzenetet, és kikkel karöltve szeretnének közvetíteni. Mindenki él át az élete során különböző mentális kríziseket, és nagyon fontos, hogy ekkor ne maradjon egyedül, kapjon segítséget. Ez különösen fontos a gyermekek, fiatalok esetében, a mai, magyar fiatalok lelkiállapota pedig évről-évre rosszabb képet mutat. Ez a dal is egy hasonló krízisből indult ki, mely egészen a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal való kooperációig vitte a zenekart. A Lehel Olivér által készített videó ijesztően jól mutatja be azt a lelkiállapotot, ami egy beszűkült tudatállapotú, depressziós, kiutat nem látó tinédzserre jellemző. A dal zenei és szövegi hangvétele pozitívabb üzenetet fest; az ilyen krízisekben fontos, hogy tudjuk, mindig van kiút és, hogy nem szabad lemondani magunkról. Ha más nem, legalább arra használjuk a maradék energiánkat, hogy felhívjuk a 116-111-et. A meghallgatás is számít, a hasonló gondolatokat pedig nem lehet elégszer megmutatni. (Konyha FB, Kék Vonal FB) /eNVé/

 

KFT: Te vagy az aki kell

Ez a szerelem olyan,

Mint egy hosszú háború, ahol győz az ellenség

Mint egy repülőgép, amit földre ránt egy semmiség

De te vagy az, aki kell

Tizenhat év után jött ki új KFT-dal, de ezt a mű első másodpercében nagyjából el is felejthetjük, pont olyan hangulatba rántanak minket, hogy egy évtizedekkel ezelőtti korongon is disszonanciaérzet nélkül járhatnánk. Csupán a megannyi önreflexióban fedezhető fel, hogy a megjelenés évében már legalább annyira tekint vissza is a költő, mint másfelé, ezzel együtt sincs nyoma elöregurasodott kisugárzásnak, a Te vagy az aki kell épp oly tüzes, mint az általa megidézett egykori vallomások Elizabet, vagy épp a fantasztikus lány felé. Nem véletlenül – a sorok megszólítottjában megtalálunk minden hölgyet, akit valaha dalban megszólítani óhajtottak; ez a szerepük már-már jobban is tematizálja a művet, mint az őket körüllengő vágy, de hát létezhet egyik a másik nélkül? (KFT FB) /tommy_dockworker/

 

Duckshell x Co Lee: négyhat

a haverom már Angliában,

én meg Pesten a hatosra várva

egy újabb éjszaka után

bebaszva-fázva

a giroszt tolom a számba

Hamarosan érkezik a várva várt új Duckshell lemez, mely a zenekar ígérete szerint az elődhöz hasonlóan meglehetősen változatos lesz, amit a négyhatot hallgatva nem esik nehezemre elhinni. Rézfúvosok által kreált könnyű dallamok, laza hip-hop-ritmus, és egy már-már túlságosan is fülbemászó refrén. Na meg Co Lee, ebben a dalban ugyanis nem csak a Duckshell részéről van rappelés, a fiatal rapper is rittyentett ugyanis egy verzét, mely olyannyira illeszkedik a Duckshell-miliőbe, hogy ha nem tudnám, hogy Co Lee, lehet, hogy föl sem tűnne. Várjuk a lemezt! (Duckshell FB)(Co Lee FB) /mäyräkoira/

 

Blahalouisiana: Egy popzenész nyara

Nagyon jó érzéseket ébreszt bennem ez a dal. Nem szoktam túl sok hazai előadót hallgatni, de ahogy a Blaha visszahozza ezeket a nosztalgikus stílusjegyeket, nagyon ízléses köntösbe burkolva, az egészen mámorító. Tavaszi reggeleken a kávé melletti spoti-playlistbe ajánlott! (Blahalouisiana FB) /Éden/

 

+1 – Twenty One Pilots: Next Semester

A T.O.P., amióta csak létezik, elvarázsol, és amikor csak kidobnak egy új tracket, 100x meghallgatom. Ha rossz kedvem van, vagy csak egyszerűen szeretném azt érezni, hogy “minden rendben, csak lazán”, őket hallgatom. Nagyon közel érzem magamhoz azt, ahogy gondolkodnak a produceri és a dalszerzői elvekről. Mindegyik daluk rögtön megjegyezhető és mindegyiknek megvan a maga karaktere. Hol felidézik a régi, old school hangzást, hol pedig modernebb köntöst öltenek fel. Egyszerűen tökéletes balanszban vannak. Régóta nem adtak ki új anyagot, de most sem kellett csalódnom bennük! A Next semester c. dalnál olyan érzésem van, mintha a Foals-t összekevernék az Amerikai Pite összes zenéjével és egy csepp 2024-el ötvöznék. (Twenty One Pilots FB) /Éden/

 

+2 – Paramore: Thick Skull

A top ikonjaim kicentizték a dal / klip kiadását, és még milyen szerencse hogy március 1-re tették! Imádom, ahogy a Paramore átesett egy nagyon látványos evolúciós fejlődésen. Bármilyen stílusirányzatban is mozognak, az biztos jó lesz. Igaz, a mostani az egyik legmegosztóbb érájuk, de nagyon jó látni, hogy mindig valami újat akarnak alkotni és nem rekednek meg egy stílusban évtizedekig, mint nagyon sok zenekar. PARAMORE for PRESIDENT! (Paramore FB) /Éden/

 

Válogatásunk  dalai meghallgathatóak egyben is az alábbi Spotify Playlisten:

Mivel a platformon még nem elérhető néhány előadó cikkünkben szereplő száma, így, adott esetben, ehavi vendégünk csapatának dalaival színesítettük a playlistet.

Facebook oldalunk

Mi is a MusicTunnel?

A MusicTunnel egy zenei webzine hazai és külföldi zenészekről, zenekarokról. Egy jó kis úszás a zenei stíluskavalkádok tengerében, kompromisszumoktól, kötöttségektől mentesen, falak és határok nélkül.

Címkék

2020 (18) 2021 (22) 2022 (18) 2023 (8) 30y (5) acoustic (3) ahriman (3) akusztikus (3) alter (4) alternatív (18) alternative (8) alternative pop (3) alternative rock (9) alternatívrock (7) alternatív rock (7) ambient (6) ambient folk (3) apey (5) atmospheric black metal (3) atrox trauma (4) autentikus (3) avantgarde (5) aws (3) Az Elmélkedés Színtere (7) Az Események Színtere (11) A beszélgetések színtere (43) a dal (3) A Figyelés Színtere (7) A Hallgatás Színtere (85) a hónap 12 dala (11) bakos attila (3) BÁL (3) balaton (3) black (3) black metal (24) blahalouisiana (4) blues (3) bohemian betyars (3) bordó sárkány (3) boru (3) budapest (6) country (3) csángó (4) cz k sebő (3) dalpremier (3) dark synth (3) deathcore (4) death metal (15) doom (4) doom metal (9) doromb (4) dürerkert (3) dürer kert (3) dvvad (3) edge records (3) ék (3) electronic (16) entrópia architektúra (3) error (3) ethno (3) eurovíziós dalfesztivál (3) experimental (3) fatal (3) fatal error (3) fekete zaj (9) felső tízezer (3) film (6) finnország (4) folk (38) folkmusic (12) folk music (3) főoldal (150) Gramofon (82) groove metal (3) grunge (4) hammer (4) hammerworld (6) hardcore (8) heavy metal (6) hip-hop (3) hip hop (3) hódmezővásárhely (3) horváth martina (3) hungarian (8) hungary (9) indie (8) indie rock (4) industrial (4) instrumental (3) interjú (9) interview (5) jazz (4) kátai tamás (10) kies (3) Kino (7) klip (3) knapp oszkár (3) koncert (3) kontraszt (7) lazarvs (3) live (5) Lóca (7) lovecrose (4) lowland fest (3) magyar (14) magyarország (10) margaret island (4) math metal (3) megtűrtek (4) melodeath (3) melodic death metal (5) metal (48) metalcore (6) mezolit (4) modern (7) modernmetal (7) modern metal (12) moldvai (4) music (16) musictunnel (5) musictunnelblog (3) napinépi (6) needless (3) neofolk (5) nép (6) népdal (3) népdalénekes (3) népitititá (5) néptánc (4) népzene (21) nest of plagues (3) nova prospect (3) nuclear blast (4) Otthon (148) pagan (4) paganfolk (3) phrenia (3) platon karataev (6) Pódium (11) pop (17) popmetal (3) poppunk (5) poprock (5) pop metal (3) pop music (4) pop punk (5) pop rock (5) post (3) post black metal (3) post metal (4) post punk (6) post rock (5) poszt (3) poszt rock (4) power metal (3) progressive (5) progressive metal (5) psychedelic (6) psychedelic rainbow warrior peace force (3) pszichedelikus rock (4) punk (20) punkrock (3) punk rock (5) quiet kid (3) rap (6) rap metal (3) rengeteg (3) road (3) rock (39) rock n roll (5) róka hasa rádió (3) season of mist (3) shell beach (3) sludge (3) sludge metal (3) sokat (3) stoner (4) stoner metal (3) symphonicmetal (3) synth (3) synthpop (3) szalai anna (4) szeged (6) szégyen kazetták (3) szellem (4) szellem zenekar (3) szóltak (3) Társalgó (40) techno (8) the devils trade (3) thrash metal (10) thy catafalque (8) tiansen (3) trap (3) trillion (3) tunnel (5) úrfi (3) useme (4) vadak (3) varkocs (3) vhk (3) világzene (9) world (4) worldmusic (5) world music (4) zene (8)
süti beállítások módosítása